Legutóbb tavaly kezdték ismét el a székelyhídi terelőút munkálatait, és jelen állás szerint idén december 1-jére el is készül az út, erről Dumitru Țiplea Bihar megyei kormánybiztos társaságában sajtótájékoztatón számolt be Nagyváradon Eugen Cecan, a Kolozsvári Regionális Út- és Hídkezelő Társaság vezetője.

Mint mondta, 2019 októberéig a munkálatok 34 százaléka készült el tíz esztendő alatt, utóbbi egy év múltán pedig már 85 százalékos megvalósításnál tartanak. Elhangzott, a tervek szerint december 1-jére elkészült az út, amit használatba is adnak, bár ezután is végeznek majd apróbb munkálatokat, amelyek nem zavarják a közúti forgalmat.

A székelyhídi terelőút összesen 7,2 kilométer hosszú, Székelyhíd déli részén a csokalyi letérő után kezdődik és Kelet felől kerüli el a várost, keresztezve a Székelyhíd–Margitta országutat, majd Kiskereki előtt csatlakozik ismét az Érmihályfalva és Szatmárnémeti irányába vezető országúthoz.

Az érmelléki kisváros körgyűrűjének építéstörténete több mint egy évtizeddel ezelőttre nyúlik vissza. A Nagyvárad és Szatmárnémeti közötti országút forgalmának növekedésével, illetve ennek az országútnak a tíz esztendővel ezelőtti felújításával egyre nehezebb helyzetbe kerültek a Bihar megyei Székelyhíd lakosai. A városon áthaladó gépkocsiforgalom ugyanis nemcsak a kipufogógázok káros hatása miatt vált aggályossá, hanem állandó balesetveszélyt jelentett, főleg a városközponttól Érmihályfalva irányába tartó kacskaringós, keskeny szakaszon.

A helyi elöljáróság idejekorán kezdeményezte egy körgyűrű megépítését, de saját forrásaik nem voltak a beruházásra, ezért kormánypénzeket próbáltak a városba vonzani. Az RMDSZ-es városvezetőség a megyei és parlamenti képviselet közbenjárásával többször is sikeresen pályázott a szakminisztériumhoz, ám évek, sőt egy évtized telt már el, és alig történt előrelépés. A munkálatokat nagymértékben lassította a bukaresti aktatologatás, valamint az is, hogy eddig nem akadt egy kivitelező sem, amely maradéktalanul teljesíteni tudta volna a szerződésben vállalt kötelezettségeit.

A dél-bihari Nagyszalonta szintén hasonló helyzetben van, ami a körgyűrű-építés hercehurcáját illeti. A hajdúváros számára a Bihar Megyei Tanács előző, magyar vezetésének támogatásával elkészült minden műszaki terve, amit le is adtak a szállításügyi minisztériumban, sőt az 2020-as országos költségvetési törvényben szerepel is a nagyszalontai körgyűrű építési költsége mint önálló tétel, a bukaresti szakhatóságok halasztásai és mulasztásai miatt azonban egy kapavágás sem történt a szalontai határban a tervezett nyomvonalon.