Online kerekasztal-beszélgetést szervezett az RMDSZ Nőszervezete szerda este, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján. Az esemény házigazdája Csép Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ Nőszervezetének szociális és családügyekért felelős ügyvezető alelnöke volt, aki az ország különböző részeiről meghívott szakemberekkel vitatta meg a témát.

Csép Andrea azzal kezdte a beszélgetést, hogy a nők elleni erőszak nem magánügy, ezért is nyúlt az RMDSZ ehhez a kényes témához, és sikerült törvénymódosokat megszavaztatnia. Mint elmondta, ezért „kaptak hideget is, meleget is”, és többen azzal vádaskodtak, hogy nem ez az erdélyi magyar társadalom legégetőbb problémája.

Ennek ellenére úgy gondolják, hogy fontos a téma, és örülnek, hogy olyan eszközöket tudtak biztosítani, amelyekkel megkönnyítik a bántalmazottak helyzetét. Csép Éva Andrea adatokkal is szolgált: 2019-ben nagyjából 15 ezer távolságtartási és ideiglenes távolságtartási végzést adtak ki, ezeknek egyharmadát nem tartották be, a későbbiekben is zaklatták az áldozatot. 

„Több találkozót szerveztünk szakemberekkel és áldozatokkal, akik elmondták a saját történeteiket, amelyekből kiderült, hogy sajnos sok esetben a hatóságok is mosták a kezeiket. Amióta a törvény életbe lépett, és él a sürgősségi távoltartási rendelet intézménye, az áldozatok sokkal hamarabb kerülnek biztonságba, mivel a rendőrök azonnal el tudnak járni, és a bántalmazót eltávolíthatják” – magyarázta Csép Andrea.

Emellett az audiovizuális médiát szabályozó törvényt is módosították, amely szerint most már, ha családon belüli erőszakról jelenik meg valamilyen audiovizuális tartalom, kötelezően fel kell tüntetni a segítségkérő zöld számot. Ezt eddig senki nem népszerűsítette, és sokan nem is tudták, hogy hova forduljanak. Ezen kívül sok más módosítást kezdeményeztek. Szigorítottak az iskolai bántalmazás, a munkahelyi zaklatás és az utcán való zaklatás kapcsán is, de azon is dolgoznak, hogy a zöld szám elérhető legyen magyar nyelven is.

Az erőszak is mellékhatása a világjárványnak

Dr. László Éva pszichológus szerint leginkább a családon belüli erőszakról szoktunk beszélni, ám szerinte ez ennél sokkal kiterjedtebb, és gyakran elcsúszik a figyelem a családon kívül történt erőszakról, a szexuális erőszakról, illetve az emberkereskedelemről, nőkereskedelemről, amelyek szintén égető problémák.

Mint fogalmazott: a világjárvány miatt újfajta helyzet alakult ki, és ennek mellékhatása az, hogy megnőtt az erőszak is. A kiszolgáltatottság és a sebezhetőség növekedett a bezártsággal, így ilyenkor sokkal könnyebb „elszakítani az áldozatot”, elég csak annyit mondani, hogy felelőtlen, ha kimegy az utcára, mert elkaphatja a vírust, és ezzel könnyebb otthon tartani őt.

Továbbá a munkahelyek, a megélhetés elvesztése is növeli a feszültséget a családban, és az amúgy is terhelt kapcsolatoknak ez táptalaja lehet. A pszichológus szerint azok az elkövetők, akik régebb azzal tudták csökkenteni az agressziójukat, hogy kimentek sétálni egyet a levegőre, vagy szórakozóhelyekre mentek, most nehezebben gyakorolják az önkontrollt is.

Ugyanakkor a támogatáshoz való hozzáférés is csökkent, a tanácsadó központok áttértek online és telefonos szolgáltatásra, és a szakemberek is már csak súlyos esetben mennek ki terepre. A krízisintervenció működik, de csökkent a szakemberek bizalma is, mivel ott van a másik veszély, a vírus kockázata. Emellett az áldozatoktól is azt hallják, hogy egyre nehezebb a helyzetük, mivel a személyes erőforrások is csökkentek, nincs, akivel meg lehet beszélni ezeket a problémákat.

Az áldozatok egy évig ingyenes ellátást kaphatnak, gyermekeikkel együtt

György Enikő, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság családon belüli erőszak részlegének osztályvezetője szerint nagymértékben segítette a munkájukat az RMDSZ törvénymódosítása, voltak ugyanis olyan esetek, amikor nem tudtak bemenni az áldozat házába, mivel az fejszével fenyegette őket.

„Óriási lehetőség, hogy a rendőrség is jöhet velük terepre, így másképp tudunk dolgozni az agresszorral, akit most már azonnali hatállyal el tudunk távolítani, és számos más olyan eszközt is kaptunk, amivel cselekedni tudunk” – hangsúlyozta. Emellett fontos előrelépés volt Hargita megyében az is, hogy megjelent az első védett lakóotthon, ahol egy évre kaphatnak ingyenes ellátást az áldozatok, amelybe a pszichológiai és az orvosi ellátás is beletartozik, mindezt pedig a gyerekeikkel együtt kaphatják meg.

Egy hallgató kérdése arra vonatkozott, hogy mi a helyzet a védett házaknál a kapcsolattartásokkal, mennyire találkozhat az agresszor a gyerekével az eltávolítása után. Mayer Hajnal, a kolozsvári önkormányzat tanácsadóközpontjának vezetője szerint olyan esetben, amikor az agresszor kérte, hogy láthassa a gyereket, az ő intézményükben tartották meg a találkozót, majd visszakísérték az édesanyát és a gyermeket a védett otthonba, amelynek a címe mindig titkos.

Az agresszornak joga van tartani a kapcsolatot a gyermekkel, ha nem bántotta őt, így nem szakítják el a gyereket az apától, de szakemberek felügyelete mellett találkozhatnak.

Sok esetben pszichés problémák alakultak ki az agresszoroknál, ami nehezíti a helyzetet

Telman Enikő szociális és mentálhigiénés szakember arról beszélt, hogyan járnak el, ha bántalmazás történik. Mint fogalmazott, a feljelentés után ők általában a rendőrségen találkoznak az áldozattal és sokszor az agresszorral is. Ilyenkor az indulatokat csökkenteni kell, meg kell nyugtatni az áldozatot, hogy biztonságban van, az agresszorról pedig a rendőrség eldönti, hogy kap-e ötnapos távolságtartási végzést. Ekkor neki el kell hagynia a közös lakást, majd elkezdődhet a közös munka az áldozattal, és néhány esetben az agresszorral is.

A szakember szerint az elmúlt időszakban több bántalmazásos esetet jegyeztek, többet, mint az elmúlt két évben. Emellett egyre több esetben az egyik félnél depresszió is kialakul, és emiatt bántalmazza a gyermekét vagy a párját. „A családon belüli erőszakban is megjelenik a járvány okozta magány, bezártság. Sok a pszichés problémával élő agresszor, és ők nagyon nehezen tartják be a távolságtartást is, és erre sajnos nincsenek még megoldásaink” – tette hozzá.

Mayer Hajnal szerint a bántalmazott nehezen hozza meg a döntést, hogy kilépjen a kapcsolatból, és utána még nehezebb a sorsa, mivel el kell tartania a gyerekeket, drága a megélhetés, a munkahelyek is csökkentek, így nehéz egyedül boldogulni. Emiatt is nagyon fontos a továbbkísérési folyamat, mivel olyan eset is volt, hogy az agresszor négy-öt év múlva kereste fel újra az áldozatot. 

Sokan visszatérnek a bántalmazó környezetbe

Nagy Gizella mentálhigiénés segítő szerint az áldozatok általában halmozott veszteséget élnek át. Nagyon nehezen szánják rá magukat a kilépésre, és miután ezt megtették, általában „jön a rokonság”, és azt szajkózzák, hogy mégiscsak tűrni kellett volna a gyermek miatt, mert azt együtt kellene felnevelni, szüksége lenne egy apára.

„Sok esetben a barátok is elmaradtak. Amíg benne van az elviselhetetlen kapcsolatban, mindenki jó tanácsokkal látja el, de ha ebből kilép, hirtelen nincs idejük rá. Ugyanaz történik, mint más típusú veszteségek esetében is, amikor a környezet nem akar szembesülni a helyzettel” – részletezte a szakember.  

Nagy Gizella arról is beszélt, hogy amikor megváltozik a közösség, szükség lenne például az egyházi közösségekre, amelyeknek nagy szerepe lehetne az áthidalási periódusban. Ezek a nőszervezeteknek kellene segíteniük, ahova bármikor el lehet menni, ahol senki nem érzi magát stigmatizálva, ahol nincsenek tabuk. Mint elmondta, ők most egy ilyen „sorstársi közösség” kialakításán gondolkodnak.

A beszélgetés végén szakemberek üzenetet fogalmaztak meg: nem szégyen segítséget kérni. Ha nem tudnak annyi erőt meríteni, hogy a hatóságokhoz forduljanak, hívják a lelkisegély-szolgálatot, ahol el lehet beszélgetni és csökkenteni lehet a feszültséget. Merjenek kérdezni, érdeklődni, mert nincsenek egyedül. A segítségkérés nem a gyengeség jele, a segítségkérésben erő van. A zöld szám: 0800500333.

(Címlapkép: Pixabay)