Minősíthetetlen kozmetikázással javított a népszámlálási adatokon az országos statisztikai intézet – állítja Székely István politológushoz hasonlóan Kiss Tamás szociológus a 2011-es népszámlálás csütörtökön nyilvánosságra hozott végeredményéről.

A kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársa a maszol.ro-nak elmondta: amint a hivatal közleményéből is kiderül, önkényesen változtattak a 2011-es népszámlálás módszertanán, és regiszterekből – különböző nyilvántartói adatbázisokból – egészítették ki 1,2 millióval népességszámot, és az így kapott adatot közölték végeredményként.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a statisztikatudomány két féle népszámlálást ismer. Az egyik szerint kérdőívvel felkeresik a háztartásokat és összeírják a személyeket. A másik szerint nem küldenek kérdezőbiztost, hanem különböző regisztereket kapcsolnak össze, és ez alapján kapnak adatokat az ország népességéről. Romániában szerinte már csak azért sem lehetett alkalmazni az utóbbi módszert, mert a különböző regiszterekben is óriási ellentmondások vannak. „A lakosság-nyilvántartóban például jelenleg is 23 millió állampolgár szerepel” – magyarázta.

Kiss tájékoztatása szerint a statisztikai intézet elsősorban nem a lakossági nyilvántartót, hanem a pénzügyi, nyugdíjosztályi, munkaügyi, szociális ügyi adatbázisokat használt ehhez a kozmetikázáshoz. „Anélkül számoltak hozzá a végeredményhez személyeket, hogy fogalmuk lett volna arról, hol tartózkodnak ezek az emberek. Ilyen alapon akármennyivel ki lehet egészíteni az adatokat, nem csak 1,2 milliót, hanem 2,5 milliót is hozzá lehetett volna tenni a népességszámhoz” – fogalmazott a szociológus.

A szakember szerint a hivatalos végeredménnyel ellentmondanak a különböző migrációs vizsgálatok adatai, illetve a főbb bevándorlási célországok statisztikái, amelyek szerint már meghaladta a 3 milliót a külföldön élő román állampolgárok száma. „Szerintem még az előzetes adatok szerinti 19 milliós népességszám is túlbecsült adat” – tette hozzá.

Felvetésünkre Kiss Tamás kijelentette: a román hatóságok eljárása „nyilvánvalóan” összefüggésben áll a különböző uniós támogatásokkal is. „Románia számára az uniós struktúrák szempontjából is katasztrófát jelentett, hogy 19 millióra csökkent a lakosságszám. Ez nem volt egy vállalható dolog. Ezt nem gondolták végig a népszámlálás során, utólag pedig ilyen minősíthetetlen kozmetikázással javítottak az adatokon” – fogalmazott.

Mint ismert, a csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok szerint a lakosságnak mintegy hat százaléka ismeretlen nemzetiségű. Kiss szerint nem is érdemes sokat gondolkodni azon, hogy a népességnek ez a része milyen arányban magyar nemzetiségű. „Sokkal inkább az a kérdés, hogy ezek az emberek léteznek vagy sem, hiszen fiktív tömegekről szóló adatok keringenek a statisztikai hivatal közleményeiben” – vélekedett.

A kisebbségkutató intézet munkatársa szerint az RMDSZ és az erdélyi magyar politikai elit a történtek után csak egyet tehet: ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az etnikai arányokat abból a népességből számítsák ki, akiket kérdezőbiztosokkal számolták össze. „A regiszter alapon pótolt népességből kiszámítani a magyarság arányát nyilvánvalóan badarság” – szögezte le a szociológus.