Miért nem kelendőek a székelyföldi férfiak?


-A A+

Romániában a magyarok lakta – elsősorban a székelyföldi – megyékben a legnagyobb az agglegények aránya– derül ki a 2011-es népszámlálási adatok hivatalos eredményéből.

Az Országos Statisztikai Intézet tájékoztatása szerint Hargita megyében a felnőtt korú férfiak közel fele, 48 százaléka nem él házasságban. Ez az arány Iaşi és Temes megyében 47,3, és 46,8 százalék. A rangsorban negyedik Kovászna megyében 46,7 százalékos az agglegények aránya, míg az ötödik Maros megyében ez az arány 46 százalék.

Kiss Tamás szociológus a maszol.ro kérdésére elmondta: valószínűsíthető, hogy a kimagasló arányok a megye teljes férfilakosságára értendők, így például az ötéves kisgyerek, és a 45 éves agglegény is benne van ebben a számban, azért is lehet ennyire kimagasló az arány Hargita megyében. Szerinte az is számításba vehető, hogy a nők vannak többségben az adott régióban. Emellett a jelenlegi házasodási szokásokat is figyelembe kell venni, hiszen kitolódott az életkor a házasságkötések terén, később nősülnek, illetve mennek férjhez az emberek napjainkban.

A szakember úgy véli, hogy az agglegények kimagasló aránya Székelyföldön köthető ahhoz a tényhez is, hogy a perifériákon levő falvakban a lányok nagyobb arányban tanulnak tovább különböző felsőoktatási intézményekben, így elmennek hazulról, és sok esetben nem is költöznek vissza, hanem nagyvárosokban mennek férjhez.

„A felsőoktatási intézmények nemi megoszlását illetően elnőiesedés tapasztalható, vagyis arányaiban sokkal több lány tanul tovább, mint fiú, ennek következtében megnövekszik a falun élő, egyedülálló férfiak aránya” – mondta el Kiss, aki szerint az otthon, falun maradt férfiak nagyobb arányban nem házasodnak. Ez a jelenség a perifériákon levő falvakban jellemző inkább, ezenkívül pedig a periférikus régiókban, ezért is kimagasló a többségben magyar lakta megyékben – véli a szakember.

Gergely Orsolya családszociológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának adjunktusa szerint térségi jellemvonással is magyarázható az agglegények kimagasló aránya a magyarlakta megyékben. Szerinte ez a jelenség Nyugat-Európában is jellemző a rurális környezetben.

„Sok nő él a rendszerváltás utáni kitörési lehetőségekkel. A továbbtanulást követően sokan elhagyják szülőfalujukat: külföldön vagy nagyvárosokban keresnek munkahelyet. Továbbá a mezőgazdaság, mint foglalkozás sem éppen kedvező a párkeresés szempontjából, mivel elsőként az iskolai közeg, ezt követően pedig a munkahelyi közeg szokott inkább tényező lenni a párkeresésnél” – mondta el a családszociológus. Gergely hozzátette, hogy a változó családmodellek is befolyásoló tényezők, illetve az agglegények iskolai végzettségének vizsgálata is árnyalhat a kérdésen.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X