Az evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni, annak üzenete azonban örökérvényű, változatlan - mondta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédében az augusztus 20-ai Szent István-napi ünnepi szentmisén, hétfőn Budapesten.

A Szent István-bazilika előtt zsúfolásig megtelt téren tartott szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt, vele koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Jakubinyi György, valamint Augustine Ukwuoma nigériai püspök, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai.

A szentmisén részt vett III. Theophilos jeruzsálemi pátriárka, Hilarion ortodox püspök és Arsenios Kardamakis, Ausztria görög ortodox metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája is.

Szentbeszédben a gyulafehérvári érsek hangsúlyozta: hitünket akkor is meg kell vallanunk, ha ez a korszellemmel ellenkezik. Hozzátette: a szentté avatásnak mindig lelkipásztori célzata van, mert "szükségünk van példaképekre", akiknek az életpályája követhető.

Jakubinyi György rámutatott: a magyarságnak a honfoglalás és a megkeresztelkedés után saját eszményképekre volt szüksége, Géza nagyfejedelem pedig fiából, a későbbi I. István királyból "szentekkel szentet neveltetett". Emlékeztetett arra, hogy a pápa koronát küldött Istvánnak, és megbízta az egyházszervezéssel. Az akkor alapított tíz egyházmegye azóta is létezik - tette hozzá.

Utalt arra, hogy István Boldog Gizellát vette feleségül, akivel "megmutatta, milyen a szent család"; fiúkat, Imre herceget is szentté avatták. Ez a család "azóta is mutatja az utat", a nemzet jövőjét ugyanis csakis a krisztusi keresztény házasság biztosítja, az első magyar szentcsalád példájára - fogalmazott.

Szólt arról, hogy I. Szent István király a halála előtt felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, így lett Jézus édesanyjából a magyarok nagyasszonya. I. Szent István király "Krisztussal sziklára alapozta országát", ezért, "ha darabokra szakítva is, (...) de megvan az összetartozás tudata" a magyarok között - jegyezte meg.

A Szent István-napi szentmise elején kenyeret áldott meg Erdő Péter. A bíboros szavai szerint Isten bátorító üzenete: "jövőt és reményt adok nektek" érvényes ma is. "Életünk, az emberiség sorsa, a népek történelme nem a véletlen játéka csupán. Isten gondviselő szeretete kíséri népünket is az évszázadok útjain" - fogalmazott.

Mint mondta, Szent István király "sziklára építette életét és országát. Ez a szikla pedig maga Krisztus, az élő vizek forrása". Hozzátette: "Nem vagyunk rabszolgái az anyagnak. A szellem, a lélek mozgatja az anyagi világot. A mi lelkünk megújulása lehet áldás és virágzás egész környezetünk számára is".

Megjegyezte, "az ember vet, az ember fáradozik, de a növekedést az Isten adja. Ezért mondunk hálát és köszönetet a Mindenhatónak az új termésért, különösen az új kenyérért, azért, hogy megadja nekünk a mindennapra valót".

A szertartás Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, e mögött vonult Erdő Péter, Alberto Bottari de Castello és a püspöki konferencia tagjai. Ezután következtek a körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai.

A szentmisén megjelent Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Darák Péter, a Kúria elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, a főváros V. kerületének polgármestere, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, valamint Réthelyi Miklós volt miniszter, illetve Mádl Ferencné, a néhai köztársasági elnök özvegye és Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye.

Ott volt továbbá - mások mellett - Hölvényi György egyházügyi államtitkár, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, Lenkovics Barnabás alkotmánybíró, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete, valamint Habsburg György, az utolsó magyar király, IV. Károly unokája és Habsburg Mihály főherceg.

A Szent István-nap megünneplését I. Szent László király (1077-1095) rendelte el VII. Gergely pápa utasítására 1092-ben. Az I. Szent István király (1000-1038) kézfejereklyéjeként tisztelt Szent Jobb kultusza hivatalos ünneppé 1424-ben emelkedett.

Az I. Szent István király holttestéről levágott jobb kar ereklyeként a fehérvári káptalan kincstárába került. Ennek őre, Merkur a Szent Jobbot eltulajdonította, és családi monostorában, Biharban helyezte el, ahonnan a XV. században Székesfehérvárra, majd Raguzába vitték.

Mária Terézia 1771-ben szerezte vissza az ereklyét, amelyet ünnepélyesen Budára hoztak, és 1777-ig az angolkisasszonyok rendjének gondjaira bíztak. 1865-től 1944-ig az Esztergomi Főegyházmegye papsága őrizte a budavári királyi palota Zsigmond-kápolnájában. A második világháború végén külföldre vitték, majd egy amerikai katonai küldöttség közvetítésével került vissza Magyarországra. 1945-től a budapesti angolkisasszonyok templomában őrizték a Szent Jobbot.

A püspöki kar határozata alapján 1971-ben a budapesti Szent István-bazilikába került, ahol a Szent Lipót-kápolnában őrizték. Az új és méltó őrzési hely ugyanott készült el 1987. augusztus 20-ára Lékai László bíboros végakaratának megfelelően, aki 1985-ben az őrzési helyet Szent Jobb-kápolnává nyilvánította.