Elutasította szerdán a miniszterelnök Traian Băsescunak azt a javaslatát, hogy sürgősségi rendelettel tegye lehetővé a kormány a kóbor kutyák elaltatását. Victor Ponta emlékeztetett arra, hogy a parlament még mindig nem fogadta el a kóbor ebek helyzetét szabályozó törvényt, és felszólította Liviu Dragnea közigazgatási minisztert, vegyen részt a tervezet szerdai megvitatásában, hogy minél hamarabb lehessen lépni az ügyben.

A miniszterelnök és az államfő azután kezdett üzengetni egymásnak ebben a témában, hogy hétfőn Bukarestben kóbor kutyák megöltek egy négy éves kisfiút. Időközben a gyerekre támadó gazdátlan állatok egyikét beazonosították: a fővárosi Caleidoscop állatvédő szervezet gondnokságában volt 2008-tól. A szervezet egyik munkatársa – az a személy, aki annak idején aláírta a gyilkos eb örökbefogadási iratait – a Pro TV-nek azt nyilatkozta, baleset volt a gyerek szétmaracangolása, nem vádolható senki a történtek miatt. A tragédia körülményeit az ügyészség is vizsgálja.

Bogdan Ciucă képviselő szerint mai napig is érvényben lévő 227/2002-es törvény lehetővé teszi a kóbor kutyák elaltatását, ha a befogást követő 7 napon belül senki nem váltja ki az ebeket. Ugyanaz a törvény megszabja, milyen előírásoknak kell megfelelniük az állatmenhelyeknek. Ciucă azt javasolja, ezt a jogszabályt alkalmazzák a helyzet megoldására.

A túlszaporodott kóbor kutyák helyzete mindeddig megoldatlan az országban, mivel a 2000-es évek elején szervezett „kutyamészárlásra” a romániai és nemzetközi állatvédő szervezetek oly hevesen reagáltak, hogy a programot le kellett állítani.

Nem lehet egyik napról a másikra

Alina Totoian, a Kolozsvári Állatvédők Egyesületének képviselője a maszol.ro-nak elmondta, nem lehet sürgős intézkedésekkel megoldani a túlszaporodott kóbor kutyák ügyét. „Ez hosszú, évekig tartó, az önkormányzatok részéről folyamatos odafigyelést igénylő folyamat, amelyben feltérképezik az állatokat: gazdátlanokat és gondozottakat egyaránt” – magyarázta. Hozzátette, a városokban garázdálkodó elvadult ebek utánpótlása a falvakról származik, ahonnan a „fölösleges” kutyákat elhajtják, és az állatok addig kóborolnak, amíg kényelmes élelemszerzési lehetőséghez jutnak. Városon befogják őket, ivartalanítják, mikrochippel megjelölik, majd újra elengedik ezeket az ebeket.

A jelenlegi törvény semmilyen formában nem oldja meg a kóbor kutyák helyzetét, az elaltatás pedig nemcsak életellenes megoldás, de sem jogilag, sem pedig gyakorlatban nem kivitelezhető – tudtuk meg Totoiantól. Mint elmondta, az Alkotmánybíróság nemrégiben hozott döntése szerint alkotmányellenes az állatok eutanáziája.

Totoian szerint egy hatékony törvénynek tartalmaznia kell a gazdátlan ebeket megvizsgálására, ivartalanítására az agresszív egyedek közösségből történő kivonására vonatkozó kötelezettséget. Szerinte a házi kedvenceket is törvény kötelezettsége alatt ivartalanítani kellene, hacsak nem pedigrés állatokról van szó, amelyek a faj fenntartását szolgálják. Ilyenformán néhány év alatt természetes módon csökkenne a kóbor állatok száma.

Azt is megtudtuk, a kutyamenhelyek csak azokat az állatokat fogják be, amelyekre lakossági feljelentés érkezik. „Tele vannak a menhelyek barátságos, kedves állatokkal, amelyek nem ártottak senkinek” – részletezte.  

A hétfői tragédiával kapcsolatban Totoian kifejtette, ez rendkívül sajnálatos, de elszigetelt eset, amit nem szabad általánosítani. „Sajnos nap mint nap hallunk halálos közúti balesetekről, ahol ismert a tettes, de mégsem hoz a kormány olyan törvényt, ami valamennyi sofőrtől elvenné a jogosítványt, vagy valamennyi sofőrt börtönbe küldené. Ugyanígy nem szabad általánosítani a kutyák esetében sem” – fejtette ki az állatvédő.

Hozzátette, az állatot és annak cselekedeteit soha nem szabad emberi tulajdonságokkal felruházni, hiszen ösztönösen reagál a helyzetekre. „Nem tudni, mi történt azon a szerencsétlen hétfői napon, miért volt egyedül, felnőtt felügyelet nélkül a gyerek, és mi előzte meg a tragédiát” – mutatott rá.

Ország-szerte egységes fellépésre van szükség

Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester korábban kifejtette: megnehezíti a kóbor kutyák elleni „harcot”, hogy az országban nem létezik olyan törvénykezés, amely révén egységesen, határozottan és civilizáltan meg lehetne oldani a problémát. Egyes települések hiába találnak jó megoldásokat, ha nincs mindenhol egységes fellépés, nem lehet látványos eredményeket elérni ezen a területen.

A Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szépmezőn 2009 októberében hozták létre az ország legcivilizáltabb kutyamenhelyét, ahol mostanáig 2178 kóbor ebet fogtak be, és első számú céljuk az volt, hogy azokat örökbe adják. Közel négy év alatt 498 kutyát tudtak örökbe adni, ez a 23 százalékos arány rendkívül magas más településekhez képest. Jelenleg a 80 férőhelyes szépmezői kutyamenhelyen 131 ebet tartanak, de a létesítmény nem mondható túlzsúfoltnak, mert nagyon sok közülük kölyökkutya.

A sepsiszentgyörgyi kórházban idén 226 személy kért orvosi ellátást kutyaharapás miatt, közülük 189 személy kapott veszettség elleni oltást, tájékoztatta lapunkat Antal Álmos a kórház orvos igazgatója, aki szerint nem történt olyan eset, hogy maradandó sérüléseket okozott volna egy kutyatámadás. A Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője, Sikó Barabási Sándor a sajtónak elmondta: a kóbor kutya problémát országos szinten kellene rendezni, hiszen egy-egy település hiába talál jó megoldást, ha a szomszédos településekről újra „bevándorolnak” a kóbor ebek. A háromszéki főállatorvos a kóbor-kutya törvény elfogadását sürgeti, és meglátása szerint értelmetlen lenne egy hónapnál hosszabb ideig menhelyeken tartani a befogott ebeket, hiszen ez hatalmas anyagi terhet ró a fenntartó önkormányzatokra.  Mint arról beszámoltunk a sepsiszentgyörgyi önkormányzat múlt hónapban radikálisan változtatta a kóbor kutyákról szóló rendszerét, ugyanis bebizonyosodott, hogy nem célszerű a menhelyen tartani az összes befogott ebet. Ezentúl a lakossági bejelentésre begyűjtött ebeket egy állatorvos megvizsgálja és kiválogatja közülük az idős, beteg, agresszív állatokat, amelyeket a megfigyelési periódust követően elaltatnak. Az egészséges, jámbor állatokat pedig két csoportra osztják. A fiatal, szép, kedves, ragaszkodó kutyákat megtartják, ivartalanítják, és próbálják őket örökbe adni, és azután is folyamatosan követik azok sorsát. A nem annyira szép, „borzos”, ám jámbor állatokat ivartalanítják, féregtelenítik, beoltják és fülükbe egy zöld színű számot helyeznek el, majd visszaengedik őket a városba. A zöld színű azonosítóról láthatja a lakosság, hogy azok jámborak és kezelve vannak, tehát nem jelentenek veszélyt.