Az elmúlt néhány évben egyre gyakrabban látunk, hallunk a környezetünkben arról, hogy egy-egy magyar család három, vagy annál több gyermeket vállal. A szociológus szerint ez "ökológiai tévedés", a lelkész pedig azt mondja, életképes az erdélyi magyar közösség.

A gyerekek rendelték a kistestvért

Kelemen Katalin öt gyerek édesanyja. A nagycsaládos anyuka a maszol.ro-nak elmondta, abban a közösségben, amelyben élnek, nem ritka a négy-öt gyerekes család.

„A nagylányom osztályában többen is vannak, akiknek még három-négy testvére van” – mondta. Arra a kérdésre, miért döntöttek öt gyerek mellett, elmondta: „mindig a gyerekek rendelték az újabb kistestvért”, ezért három évenként születtek a kicsik. A legnagyobb 15 éves, őt követi a sorban a 9, a 6, a 3 éves, és nemrég jött világra az ötödik. Az első három gyerek lány, a két legkisebb fiú.

Katalin férje a Japánból Erdélybe telepedett Hayashi Akio, aki arra a kérdésre, hogy lesz-e még több gyerek, feleségére bízta a választ. „Szívesen vállalnánk még, de kezdünk kiöregedni, én negyven, Akio ötven lesz nemsokára” – mondta az édesanya.

Nem csökkent a gyermekáldás

A marosvásárhelyi városháza anyakönyvi hivatalának adatai azt mutatják, apránként nő a népesség. Az idén például 1856 születést jegyeztek be és 1405 elhalálozást. A tavalyi évről 3976 születést tartanak számon és 2797 elhalálozást.

Henter György, a marosvásárhelyi vártemplom lelkésze egyre gyakrabban találkozik háromgyerekes családokkal. A maszol.ro-nak elmondta, kettőnél több gyereket jellemzően az értelmiségi családok vállalnak, akik tudatosan törekednek arra, hogy ne csak egy vagy két gyereket neveljenek, hanem hármat, illetve már nem ritkán négyet, vagy ötöt is. Beszámolója szerint az általa vezetett egyházközségben nem csökkent a gyermekáldás az utóbbi időben.

A református lelkész szerint három kategóriára oszthatóak a fiatal családok: elsősorban azok, akik három gyereket nevelnek, aztán azok, akik utazgatnak, külföldön dolgoznak és házasságuk első éveiben még nem gondolnak gyereknevelésre, esetleg csak egyre. A harmadik kategóriába azokat sorolta a lelkész, akik szeretnének gyereket, de különböző okok miatt ez nem sikerül. „Itt is már sok próbálkozás történik, a lombikbébiprogram keretében ez is gyakran megoldható” – mondta Henter.

Kalotaszeg nem szomorú, hanem életképes

Kalotaszegen csökken minden évben a népesség, ritka, ahol stagnál. Ezt Papp Hunor sztánai református lelkész mondta el a maszol.ro-nak. Az általa vezetett gyülekezet 189 lelket számlál, közülük százan a falu állandó lakosai, zömében 60 év fölöttiek.

Mint elmondta, az elmúlt tíz évre visszatekintve a keresztelők és a temetkezések száma éves viszonylatban állandó: egy keresztelő, 3-5 temetkezés. Viszont tavaly 4 gyermeket kereszteltek a faluban, akik közül hárman a faluban élnek. Esküvő 2005-ben, 2010-ben és 2012-ben volt utoljára.

„Lassan felnő az a generáció is, akit esketünk, és akkor keresztelő is több lesz” – fogalmazott a lelkész. Elmondta, Sztána különös helyzetben van, hiszen mindamellett, hogy zsákfalu, és az elmúlt 20-30 évben nagyon megcsappant az állandó lakosok száma különösen a munkakeresők elvándorlása miatt, ez a tendencia leállt, sőt elndult egy féle visszanépesedés a településen.

Mint megtudtuk, itt az élet minősége és a falu életképessége oly erős, hogy immár egy jó évtizede egyre többen úgy döntenek, nyugdíjazás után Sztánára költöznek. „Számos középkorú család vásárolt már házat a faluban, amit egyelőre hétvégi háznak használnak, mert a falusi nyugalom mellett tartalommal töltjük meg a kis közösség életét” – mutatott rá Papp, utalva arra, hogy egy életképes falu idővel képes újra benépesedni.

Az értelmiségiek szívesebben vállalnak gyereket

Horváth István, a kolozsvári kisebbségkutató intézet vezetője szerint valóban létezik egy tendencia az elmúlt években, ami azt mutatja, hogy a diplomás, városi magyar nők gyakrabban és több gyereket vállalnak, mint korábban. Ám a szakember szerint ez nem általánosítható, falun fordított a helyzet.

„A diplomás nők férje is gyakran diplomás, ami eleve egzisztenciális biztonságot jelent: ha van diploma, van egy stabil állás és egy stabil jövedelem is társul ehhez, ami lehetővé teszi, hogy az utóbbi évek gyerekvállalási ideológiáját erősítse az erdélyi magyar családokban” – magyarázta a maszolr.ro-nak  szociológus. Ezzel szemben a falusi nők, akiknek középfokú végzettsége van, legfennebb egy gyereket vállalnak, ritkábban kettőt.

Mindez azzal jár, hogy bár valóban növekedett a gyerekvállalási tendencia a 2003-as mélyponthoz képest, valódi népességnövekedésről nem beszélhetünk – állítja a szakember. A népességnövekedési elmélet szerint a nőknek 2,2-2,3 gyereket kell vállalniuk ahhoz, hogy számszerű növekedés létrejöhessen a közösségben. Ez alatt az arány alatt csupán megmaradásról lehet beszélni.

Horváth szerint 1,5-ös aránynál tart jelen pillanatban az erdélyi magyarság, ami nem elegendő a növekedéshez, de idővel még a megmaradást is kockáztatja. „Azt nem tudjuk még, hogy az elmúlt két év drasztikus népességcsökkenése Romániában milyen mértékben befolyásolta a magyar lakosságot, erre vonatkozó etnikai lebontás még nem készült az adatokról” – magyarázta a szakember.

Érdekes módon különbség van a román és a magyar értelmiségi családok gyerekvállalási tendenciájában Erdélyben: míg a magyar nőknél ez növekedőben van, a diplomás román nők nem, vagy nagyon ritkán vállalnak gyereket, akkor is csak egyet. Náluk viszont falun, a képzetlen nők körében nagyobb a népesedés.