A Fehér megyei Verespatakra tervezett ciántechnológiás nemesfémbánya körüli politikai játszmák egyre több időt adnak a környezetvédőknek arra, hogy felhívják a közvélemény figyelmét egy ilyen beruházás veszélyeire.

Erdélyben jelenleg számos elhagyott, „kultiválatlan” bánya, meddőhányó és zagytározó található. Ezekből szerencsétlen esetben annyi szenny kerülhet ember és természetközelbe, amennyi egy régióra nézve mindenképp végzetes körülményekkel jár. Az Erdélyi Magyar Televízió Metszet című magazinműsorának stábja Székelyföldön keresett ilyen ketyegő ökológiai bombákat. Balánbányán és Csíkszentdomokoson nézett utána a települések határaiban épített zagytározók állapotának.

Balánbánya határában, már a 17. században virágzott a vasbányászat, 1702-re azonban a környék vaskészlete kimerült. Az első rézlelőhelyet 1785-ben egy pásztor fedezte fel – ma bányaváros azonban mostanra már nem bányaváros, hiszen 2006-ban a környék lakosainak munkát adó bányák bezárták kapuikat. Azóta több ezren hagyták hátra múltjukat, családjaikat, és költöztek külföldre. A rézbányászat nyomai azonban kitörülhetetlenek, a mai napig rengeteg fejtörést okoznak az önkormányzatnak, amely pénz híján kénytelen a szerencsére és a természet szeszélyeire bízni azt, hogy mi lesz a szennyező zagytározók sorsa.

„Az egyik zagytározó alig egy kilométerre van a településtől, kialakításakor völgyet zártak el, a patakot pedig a hegy alatt vezették át az Oltba. Az átfolyó bejárata azonban nincs megfelelően kialakítva, a nagyobb esőzések alkalmával beszakította a zagytározó szélét, és onnan elég nagy mennyiségű meddőt hordott be az átfolyóba. Ha ez az 1100 méter hosszúságú befolyó lezárul, a víz rámegy a több mint húszmillió köbméter szennyezett iszapra, amely ha eléri a települést beláthatatlan körülményekkel járhat” – magyarázta a Metszet stábjának Ferencz Alajos, Csíkszentdomokos polgármestere.

Az elöljáró elmondása szerint a Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium elkezdte egy nagyobb lefolyó megépítését, a munkálatok azonban leálltak, így a térség lakói csak abban reménykedhetnek, hogy „nem lesz olyan mértékű esőzés, amely beindíthatja a katasztrófát”. A polgármester tájékoztatása szerint az iszapot tartó gát egy helyen már beszakadt, így a katasztrófa elkerülése érdekében azt is mielőbb ki kellene javítani. Az önkormányzat segélykiáltása azonban egyelőre süket fülekre talál a szaktárca mindent eldöntő íróasztalainál.

Az egykori bányák zagytározói közül többet feltöltöttek az évek folyamán, de némelyik még most is hatalmas veszélyt jelent az ország egyik legnagyobb községének, Csíkszentdomokos lakóira nézve. A településen viszont az Olt is keresztülfolyik, így a szennyezett bányaléből a környező településeknek is jut majd, ha bekövetkezik egy szerencsétlenség. Emellett ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a megszáradt iszapból származó finom port a szél továbbhordja, így az ott élők igencsak komoly veszélynek vannak kitéve – még akkor is, ha ezt csak kevesen ismerik el.

„Zuzmókkal, amelyek tulajdonképpen bioindikátorok, azaz nagyon könnyen felhalmozódnak bennük a nehézfémek, végeztünk kísérletet a Békás-Szoros, Nagyhamás Nemzeti Park területén. A Nagyhagymás gerincén elhelyezett zuzmókban volt a legmagasabb a nehézfém-koncentráció. Ez egyértelműen bizonyítja azt, hogy Csíkszentdomokoson található zagytározókból a szél a lisztnél is finomabb port fúj szét a térségben. Ez nikkelt, rezet tartalmaz, amely mind a növényekre, mind pedig az emberi szervezetre káros hatással lehet” – magyarázta a Metszet stábjának Hegyi Barna, a Békás-Szoros, Nagyhamás Nemzeti Park igazgatója.

Székelyföldön azonban nemcsak a már említett zagytározók jelentenek ökológiai veszélyt. A térségben jelenleg Homoródfürdőn egy törpe vízierőmű kelt óriási felháborodást. A gyors folyású patakokon elhelyezett, kisméretű, „törpe” erőművek környezetre gyakorolt hatása elvileg minimális, a felszín alatt azonban sokkal összetettebb a kérdés. A környezetbarát beruházás ugyanis gyakorlatilag azt eredményezi, hogy eltűnik a Nagy-Homoród patak, annak vizét egy, a patak medrében levő csőbe terelnék, így az árterület gyakorlatilag víz nélkül maradna. Az erőmű mellett és ellen tucatnyi érv van.

Ellenzői többek között azt hangsúlyozzák, hogy ez a beruházás letörölhetné Homoródfürdőt a megye turisztikai térképéről. A beruházás körüli tisztázatlan kérdéseket legelőször a helybéli lakosok tiltakozása jelzi. A törpe vízierőművet építő cég tulajdonosa többször kibúvót keresett az interjúnk alól. Az Állami Építkezési Felügyelet nemrég törvénytelennek nyilvánította a törpe vízierőmű építkezési engedélyét, így a labda Hargita Megye Tanácsa térfelén van. Az Erdélyi Magyar Televízió Metszet kedd este 7 órától kezdődő magazinműsorában ennek részleteiről is szó lesz.