Türkménbasi és Fészbuk Dzsenerésön a MIÉRT Akadémián


-A A+

A TV2 Pulitzer-emlékdíjas műsorvezető-riportere, Vujity Tvrtko tartott előadást a XII. MIÉRT Akadémia első napján. A résztvevők meggyőződhettek: megállja a helyét szlogenje: “Pokoli jó, pokoli izgalmas, pokoli érdekes”.

A Pokoli és angyali történetek által mutatta be Vujity Tvrtko a világ talán legfurcsább diktátorát, a Hatalmas Szaparmurat Türkménbasit. Az Akadémia hallgatósága betekintést nyert egy egészen más világba, egy olyan történet főhőséről hallhattak, aki magáról neveztette el a január hónapot, édesanyjáról pedig az áprilist, és még az állami tévé emblémája is az ő feje. „Türkménbasi nevét városok, sugárutak, vodka- és konyakmárkák őrzik, ráadásul még egy olyan szobrot is állíttatott magának, amelyik együtt forog a nappal. Türkménbasi birodalmában minden a Hatalmas Elnökről szól, életét napi televíziós szappanopera méltatja, a plakátokról, épületekről, de még a helyi pénz összes címletéről is ő mosolyog ránk” – mesélte Vujity Tvrtko.

A XII. MIÉRT Akadémia érdeklődői megismerték Sorel, a Fekete Hógolyó és Weisz Fanni történetét, amelyhez társult az előadó alábbi üzenete: „Mindattól, ami nekünk megvan, akár még boldogak is lehetnénk” – utalva a magyar nép pesszimizmusára, az ENSZ felmérésére, miszerint Magyarország a 117. helyen áll a népek boldogságát mérő 120-as listán.

„Legyen egy álmotok! Nem mindig a cél, hanem a célhoz vezető út a fontos! Van olyan, hogy átadod a gondolatodat, érzésedet, szívedet, és van olyan, hogy nem, de egyszer sikerülnie kell! Ha van egy álmod és megharcolsz érte, megnyered” – zárta motiváló gondolatokkal az előadást Vujity Tvrtko.

Kádár Magor: arra kell rájönnünk, hogy mitől vagyunk egyediek

A Püspükfürdőn megrendezett XII. MIÉRT Akadémia második napjának meghívottja Kádár Magor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója volt. Interaktív előadásában a településmárkázás rejtelmeibe kalauzolta hallgatóit, bemutatva számos romániai település márkázási kísérleteit, sikereket és kudarcokat egyaránt.

„A településmárkázásban, de egy személy imázsának felépítésekor is az egyedi reklámozási pozíció a lényeg, találni kell valamit, ami csak a sajátunk, amire építeni lehet. A márkának a város értékeit kell tükröznie, az arculat is ezeket az értékeket kell hogy illusztrálja” – hangsúlyozta a kommunikációs szakember, majd kitért az Európa Kulturális Fővárosa címért küzdő városok márkaértékére is, felvázolva az egyes jelöltek erősségeit és gyengeségeit.

Rácz Éva: ne hergeljük a sajtót

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének újdonsült elnökének, Rácz Évának az előadását is meghallgathatták szeptember 21-én azok a fiatalok, akik az idei MIÉRT Akadémia második napján részt vettek. A Nem adok több interjút című előadás a sajtó világába nyújtott betekintést, röviden bemutatva a MÚRE céljait, tevékenységét is.

„Nem szabad hergelni a sajtót.” – jelentette ki Rácz Éva – „a tiszteletlenségért bizony megharagszunk”.

A Kolozsvári Rádió műsorvezető-szerkesztője a fiatal újságírók elhelyezkedésének támogatásáról, kampányokról és a közszereplők interjúadási szokásairól is beszélt, majd az erdélyi bulvársajtó- illetve az oknyomozó újságírás hiányáról szóló kérdéseket is igyekezett megválaszolni.

Box Populi: hogyan készül egy online projekt?

Balázsi-Pál Előd Kolozsváron élő újságíró, a Transindex felelős szerkesztője, a Félsziget Fesztivál kommunikációs igazgatója a Box Populi projektet mutatta be a XII. MIÉRT Akadémia szakmai napján.

A Box Populi című többfordulós, kieséses rendszerű versenyen a Transindex és az olvasók egyaránt javasolhattak neveket, a győztesről pedig a Facebook-szavazatok döntöttek.

Az Arcok harca végén csak ketten maradtak, számolt be Balázsi-Pál Előd: „a selejtező és az eddigi három forduló után csak a két legnépszerűbb romániai magyar közéleti személyiség maradt talpon az Arcok harcában. Az olvasók döntöttek - illetve úgy döntöttek, nem akarnak dönteni: a Box Populi szavazásának lezárásakor, augusztus 19-én déli 12 órakor mind Böjte Csabának, mind Kányádi Sándornak 386 lájkja volt. A Box Populi - Arcok harca első kiadásának eredményeképpen kijelenthető: nem egy, hanem két személyiség is kiérdemli a legnépszerűbb romániai magyarnak járó címet.”

Stanik Bence: normasértőnek kell lenni!

Staféta a kommunikációban címmel tartott interaktív előadást Stanik Bence, az Info Factory televíziós sajtóügynökség működtetője, szabadúszó újságíró a XII. MIÉRT Akadémia második napján.

Stanik Bence bemutatta a közvetett és közvetlen sajtó megjelenésének sokoldalúságát, továbbá ráébresztette a hallgatóságot, hogy mitől lesz értékes egy hír. „Ahhoz, hogy eredményesek legyünk, normasértőnek kell lenni” – vélekedett.

„Azt tanácsolom, tűzzetek ki olyan célt magatok elé, amelyet kihívás megcsinálni, de meg tudtok valósítani, és az a sikerélmény, ami egy ilyen rendezvény után ér benneteket, az kárpótol. Nem elég az ambíció, nem elég a kreatív energiák felszabadítása, szükséges megtanulni, hogy egy jó és egészséges szervezésnek mi a menete” – látta el jó tanáccsal Stanik a fiatalokat.

Kelemen Attila Ármin: fontos az időzítés, bátorság, relevancia és szépség

Kelemen Attila Ármin a XII. MIÉRT Akadémián a Cannes-i reklámfesztivál világába kalauzolta a jelenlévőket.

A legolvasottabb romániai magyar hírportál, a Transindex alapítója, felelős szerkesztője, emellett pedig a földi sugárzású és online rádió, az Erdély FM projektigazgatója Cannes reklámfesztiváli szemle címmel tartott előadást. Elmondása szerint kedvenc szabadidős tevékenységei közé az utazás, a legózás és a Pinterest böngészése tartoznak, míg saját blogján film, fotó, dizájn és reklám témakörökkel foglalkozik. Ezért is mutatta be a MIÉRT Akadémián a kedvenc reklámkampányait és a példaértékű PR projekteket, próbálván rávezetni a közönségét a sikerük titkára. A szakember véleménye szerint egy jó reklám-, PR kampány legfontosabb jellemzői a megfelelő időzítés, bátorság, relevancia és szépség.

Márkus András és a Fészbuk Dzsenerésön

Márkus András kreatív, a Fészbuk Dzsenerésön projekt ötletgazdájának előadása zárta a XII. MIÉRT Akadémia második napját. Mitől őrül meg a Facebook? Hogyan reagáljunk egy vírusvideóra? – tette fel e kérdést Márkus.

A Fészbuk Dzsenerésön projekt bemutatását követően szó esett a jelenlegi social media trendekről, gerilla marketingről, vírusvideók sikerességéről és a facebook generáció viselkedésbeli sajátosságairól.

Márkus András a fent említett projektet „hályogkovács effektusként” értékeli, amely során bemutatta a generációs problémákat, hiánycikkeket.








EZT OLVASTA MÁR?

X