Dr. Soós Anna több mint egy éve vette át a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetését. Akkor több fontos célt tűzött ki maga elé, például a szakkollégiumi élet megerősítését. Eddigi eredményeiről, az idei tanévben várható változásokról beszélgettünk tanévnyitó előtt a BBTE prorektorával.

Hogyha a számokat tekintjük, milyen változások várhatók a hétfőn kezdődő tanévben?

Örömmel láttuk azt, hogy az idei felvételit követően gyarapodott a magyar tagozat, az államilag támogatott és a tandíjas helyek tekintetében is, alapképzésen és mesteri képzéseken egyaránt. A doktoriról azért nem tudok még beszámolni, mert nincsenek végleges eredmények, de több hallgatóval számolunk itt is. A teljes intézmény szintjén ugyancsak megmaradt az érdeklődés, az összes támogatott hely betelt, fizetős hallgatónk is bőven van. Mindezt annál nagyobb örömmel mondom, mert idén bevezettük a felvételit, azok a félelmek pedig, hogy ez csökkentené az érdeklődést, nem váltak valóra. A jelentkezők száma idén valamivel kisebb volt, mint az előző évben, viszont aki beiratkozott egy szakra, az visszaigazolt, és elmondta, hogy itt szeretne maradni, a hallgatók tehát nem masíroztak a nyár folyamán egyik szakról a másikra. Azt reméljük, hogy a pályaelhagyás is jóval kisebb lesz, mert eddig a rendszer az első évet tekintette szűrőnek. Az Európai Unióból érkezők száma ugyanakkor megduplázódott, sok magyarországi hallgatónk is van. Valószínűleg az alacsonyabb tandíj is vonzó, de nyilvánvalóan elterjedt a program minőségének jó híre is. Összességében tehát körülbelül negyvenezer diák jár a BBTE kolozsvári tagozataira, ebből 6500 választott magyar nyelvű oktatást.

Volt-e, aki ellenezte a felvételik bevezetését?

Igen, nagy volt az ellenállás belülről is. Azt gondolták, hogy a fiatalok megijednek, és nem hozzánk jönnek, hanem oda, ahol csak a papírokat kell beadniuk. Az a jó, hogy ez nem következett be, a továbbiakban pedig azt is szeretnénk elérni, hogy a felvételi minél nagyobb súllyal bírjon. Ezt már most elmondjuk azért, hogy akik jó helyet akarnak elfoglalni, a legnagyobb és legszínvonalasabb romániai egyetem felvételi rangsorában, most gondolják meg, és készüljenek fel abból, ami a vizsgához szükséges.

Hány képzés közül választhattak ebben az évben a hallgatók?

Alapképzésen 79, mesterin 40 program keretében biztosítjuk a magyar képzést, emellett 25 doktori iskolánk működik. Egy karrier fölépítése a diák szempontjából igen fontos, a bolognai rendszer óta pedig tervezhető ez a három lépés. Az alapképzések összetétele kevésbé mobilis, de itt is indítottunk új szakot, például a geológiát. A mesterik gyakrabban változnak aszerint, hogy a tudományterületeken milyen újdonságok vannak, és a piac igényei hogyan változnak. Mesteri képzésen intézményi szinten tizenöt, ebből magyar nyelven hat új képzést indítottunk el. Szeretnénk, ha a jövőben elérhetővé válna a gazdasági informatika szak, amely korábban működött, később csökkent érdeklődésre tett szert, idén viszont újra nagyon népszerűvé vált, erre tehát szükség lesz magyar nyelven is.

Vannak-e olyan szakok, amelyekre most csökkent az igény, és meglehet, hogy idővel eltűnnek a palettáról?

Persze, van olyan szak, amelyre éppen kevesen tartanak igényt, de az egyetem akkor is fenn fogja tartani ezeket, ha kisebb az érdeklődés. Általában a természettudományok terén alacsony a jelentkezők száma, különösen a fizika szakon, de az ide járók nagyon jó hallgatók, és nagy részük el is jut a doktori képzésig. Alacsony az érdeklődés a levéltár szak iránt annak ellenére, hogy a hozzáértők szerint ez fontos terület volna. Előfordul, hogy egy ilyen szak csak kétévente indul, a megoldás valószínűleg az volna, ha idővel egy másik szakra épülne rá, mesteri képzésként.

A tanárképzésre is hangsúlyt kívánnak fektetni.

Továbbra is prioritás számunkra az közoktatásban tevékenykedő tanárok képzése, hogy a hallgatók felvállalják ezt a feladatot, különben egyetlen területen sem lesz minőségi jelentkező az egyetemi felvételin. Örömmel láttuk, hogy nagy túljelentkezés volt idén a tanítói szakokra, és ebben az évben először indult be a mesterképzés is a pedagógiai karon.

Mi a helyzet a bentlakásokkal?

Az igénylők mintegy harminc százaléka tud bejutni, ez intézményi szinten ötezer embert jelent. Az árak nem változtak, sok épületet felújítottunk, persze négy-öt ágyas kollégiumok is vannak, de azok számára, akik csúcsteljesítmény nyújtanak, kétágyas szobák is a rendelkezésükre állnak. Állami finanszírozású intézményként ahhoz, hogy építkezzünk, állami alapok kellenek. Tavasszal is adtunk át új bentlakást, amelyben egyébként elindítottuk a szakkollégiumot. Ez egy most induló projekt, ami a kezdeti nehézségekkel együtt remélhetően kinövi magát annyira, hogy hallgatói a szakkollégiumok hagyományos értelemben vett előnyeit élvezhessék a jövőben.

A környezetmérnöki kar sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata megszűnt. Ennek mi az oka?

Az előző akkreditációs törvények által támasztott feltételek miatt nem indulhatott idén. Amire nagyon vigyázunk, hogy csak akkreditált szakot és csak olyan diplomát adjunk, amely mögött az összes törvényes rendelkezés be van tartva. Sepsiszentgyörgyől idén beadják azt a dossziét, ami alapján, a kolozsvári kar döntése után, jövőre újra elindulhat a szak.

A kihelyezett tagozatok kapcsán egyébként is él az az elképzelés, hogy gyengébbek a kolozsvári oktatásnál. Hogyan lehet meggyőzni a hallgatókat, hogy ez tévhit?

A legjobb példát mindig a tanítóképző szolgáltatja, mert ebből van a legtöbb, és behálózza Erdélyt, Szatmártól Kézidvásárhelyig. Ezeknél a tagozatoknál a kolozsvári kollégák felvállalják, hogy a kihelyezett tagozatokon is oktassanak, ha nincs megfelelő tanár az adott helyen éppen azért, hogy megfelelő színvonalat tudjunk biztosítani.

Hogyan látja a párhuzamos képzések helyzetét az erdélyi magyar felsőoktatásban?

Akkora az igény a különböző területeken működő intézmények iránt Erdélyben, hogy mindenkinek van helye a nap alatt. Mi tudományegyetemként bizonyos szakokat nem működtethetünk, ilyen például a műszaki képzés néhány kivétellel, vagy az agrárképzés. Ez már két akkora terület, amit jó lenne, ha a Sapientia fel tudna vállalni. A párhuzamos szakoknál az a gond, hogy erdélyi viszonylatban nincs elég jelentkező két azonos képzésre. Ez persze szabadversenyt idéz elő: a hallgató mérlegeli, hogy melyiket választja. Azokon a területeken, ahol nem áll fenn konkurencia, támogatnunk kell egymást a többi egyetemmel, a párhuzamos szakoknál pedig a hallgató döntése fontos. A tudományos kutatások területén szintén fontos az együttműködés.