A Divers Alapítvány szervezésében hétfő délelőtt kerekasztal-beszélgetésre került sor Marosvásárhelyen a romániai roma mozgalomról.

Koreck Mária, a Divers Alapítvány vezetője ismertette a romák romániai helyzetét, külön kitérve a marosvásárhelyi, illetve Maros megyei roma közösségekre, amelyek a népszámlálási adatok szerint az országban itt a legnépesebbek.

Üdvözölték a román egyesülést

A beszélgetésen részt vett Ioana Ciotlăuș alpolgármester, Moca Rudy színész, valamint fiatal roma önkéntesek, roma nemzetiségű pedagógusok, diákok és muzsikusok.

A múltat idézve elhangzott, hogy 1919. április 27-én a Romániai Cigányok Egyesületének képviselői Dicsőszentmártonban gyűltek össze és köszöntötték Erdély és Románia 1918. december 1-i egyesülését, lojalitásukról biztosítva új hazájukat.

A roma közösségek számára egy fejlődési periódus kezdődött, amikor különbösző érdekvédelmi, szakmai, művészi egyesületek jöttek létre, sőt még politikai alakulatot is létrehoztak, amely a közösség érdekeit képviselte.

A romák társadalmi beilleszkedésében nagy szerepet játszottak a regionális mozgalmak is, így például Olténiában roma értelmiségiek egy csoportja aktív részesévé vált a modernizációnak. Aurel Manolescu-Dolj újságíró, Marin Simion költő, Stefan Ionescu ügyvéd, Nicolaescu Plopsor tanár vállalta magára a közösség integrálását, a roma identitás kialakítását és megerősítését.

Sok roma szervezet alakult

Az 1989-es rendszerváltást követően újabb periódus vette kezdetét a romák integrációjában, különböző egyesületek alakultak, így a Romák Demokrata Szövetsége, a Romák Etnikai Egyesülete, vagy a Romani CRISS. Marosvásárhelyen létrejött az Aven Amentza Roma Kulturális Egyesület. Ezek közül egyesek megszűntek, mások átalakultak.

A leghosszabb életűnek a Roma Párt bizonyult, amely 2000-ben felvette a Szociál-demokrata Roma Párt nevet és egy képviselővel képviselteti magát a román parlamentben.

Marosvásárhelyen ma a roma közösségek többnyire a munkanélküliséggel és az abból adódó nehézségekkel küzdenek – hangzott el a hétfői beszélgetésen. A gyerekek többsége megkezdi az iskolát, de a negyedik osztálynál nem jut tovább.{loadposition otp}

Nehéz az iskolai integráció

A Hidegvölgyben működik a Szivárvány iskola, ahol óvodásokkal és elemisekkel foglalkoznak, ötödik osztálytól viszont integrálódniuk kellene, ami nehéz, hiszen a „normál" tanintézetekbe elég nehéz beíratni a roma gyerekeket.

„Többnyire helyhiány a kifogás, de az sem ritka, hogy a többségi román, vagy magyar szülők veszik ki az illető osztályból a gyerekeiket, ha oda roma gyereket vesznek fel" – mondta Koreck Mária a maszol.ro-nak.

Egy másik formája a roma szervezkedésnek a helyi önkormányzatokban tapasztalható. Az ország 18 megyéjében indítottak képviselő jelölteket a roma közösségek, ahol a helyi és a megyei tanácsokból sem hiányzonak.

A harmadik megnyilvánulási forma a civil szerveszkedés, mint például az Együtt Ügynökség (Agenţia Împreună), a Keresztény Romák Központja, a Roma Szövetség Egyesülete.