Nyelvvizsgának számít a román érettségi a magyarországi egyetemeken


-A A+

Elfogadta a magyarországi kormány azt a korábbi rendeletmódosítást, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok nyelvvizsgáinak beszámítását a magyarországi felvételi eljárás során - jelentette be Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön Budapesten.

 “Régi igazságtalanságot és méltánytalanságot orvosoltak, teljesítve a határon túli magyarok kívánságát” –  fogalmazott Répás Zsuzsanna. Kiemelte: igazságtalan gyakorlat alakult ki 2007 óta. Azok, akik határon túli, anyanyelvű középiskolában tanultak, és az államnyelvből érettségit tettek, semmilyen többletpontot nem kaptak a magyarországi felvételi eljárás során, és nem számítottak tanulmányaik nyelvvizsgának sem. Ugyanakkor a magyar állam „kvázi preferálta” azokat, akik többségi nyelvű gimnáziumba jártak, az ő esetükben ugyanis járt a többletpont. 0913repas zsuzsanna

A döntésnek nagyon pozitív a visszhangja, határon túl „megelégedettséggel és megnyugvással” fogadták az érintettek a módosítást  –   tette hozzá.

Hoffmann Rózsa magyarországi oktatási államtitkár kifejtette: a módosítás értelmében azoknak, akik odakint magyar tannyelvű iskolában tanulnak, de leteszik az érettségit az adott ország nyelvén, a vizsga középfokú nyelvvizsgának minősül, és jár érte a 28 pont többlet a jelenlegi rendszer szerint. Ha pedig közismereti tárgyat az adott ország hivatalos nyelvén tanultak legalább két éven át, azt egyenértékűnek tekintik a felsőfokú nyelvvizsgával, és ezért 40 pont többlet jár majd. 0913hoffmann rozsa

Az oktatási államtitkár MTI kérdésére hozzátette: a rendelkezés 2013-tól, a keresztféléves eljárástól már érvényes lesz, és „ezres nagyságrendű diákot érint”.

Hoffmann Rózsa azt mondta: a kormány döntése azt segíti, hogy az érintettek a magyarországi diákokkal azonos feltételekkel kerülhessenek be felsőoktatási intézményekbe. Emellett ösztönözhetik a külhoni magyarokat arra is, hogy magyar tanítási nyelvű középiskolát válasszanak.
Kiemelte: a külhoni magyaroknak nincsenek igazán jó lehetőségeik a továbbtanulásra, ezért „nekünk, itthoni magyaroknak az otthoni magyarokat segítenünk kell”, hogy minél többen diplomához jussanak, és lehetőleg utána a saját szülőföldjüket gyarapítsák.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X