Búza, kukorica és zab vetőmagot kapott adományként a Böjte Csaba testvér vezette dévai Szent Ferenc Alapítvány a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével, Tánczos Barna szenátor koordinálásával. 

Az adományozásnak két célja van, egyrészt el szeretnék érni, hogy az alapítvány meg tudja termelni a kenyérsütéshez szükséges búzát valamint egyéb élelmiszer alapanyagokat, másrészt tangazdaságok létrehozásával segíteni szeretnék az erdélyi mezőgazdasági szakoktatást.

Az adományszállító teherautó március 20-án indult útnak Martonvásárról, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjától, és 21-én délben érkezett meg Gyergyószárhegyre. A  Kájoni János Gyermekvédelmi Központ udvarán ünneplőbe öltözött gyermekek várták a magyarországi, hosszú útról érkező kisteherautót, mely az elkövetkezendő időszak kenyérsütéséhez szükséges, liszthez való vetőbúzát szállította, valamint csemegekukorica, takarmánykukorica és zab vetőmagot.

A vetőmagok a NAK, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, a Bázismag Kft. és a Prebázis Kft. jóvoltából kerülhettek Székelyföldre. Az adományt a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Lázár Zoltán, a NAK elnöki kabinetfőnöke adta át Böjte Csabának és a gyermekotthon lakóinak. A dévai Szent Ferenc Alapítvány egy zsák csemegekukorica, nyolc zsák silókukorica, egy raklap búza és egy raklap zab vetőmagot vehetett át.

A gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Lázár Zoltán elmondta: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésének célja, hogy a magyarországi nemesítésű növényfajták ismertségét újra a magyar műveltség részévé tegye, és mai magyar fajtákkal gazdagítsa azt a tudást, amelyet átadunk a jövő nemzedékeinek. „Különösen fontos ezt a szemléletet az erdélyi magyar és székely fiatalok körében is terjeszteni, akik talán a leginkább ragaszkodnak múltunk megismeréséhez és a magyar növények termesztéséhez” – nyilatkozta a NAK elnöki kabinetfőnöke, aki hozzátette: nemcsak a magyar fajtákon van a hangsúly, hanem a minőségen is.

Mint azt László Pál, a gyergyószentmiklósi Szent Anna Otthon nevelője, aki maga is dévai gyermek volt, elmesélte, az alapítványnak 30 hektár földje van Gyergyószárhegyen, de van Csíksomlyón, Csíkszentsimonban és Kászonaltízen is, így a vetőmagokat elosztják ezeken a területeken.

„Az iskolák legtöbbször csak krétával oktatnak. Erre is szükség van, az elméleti tudásra, de nem elég. Nagyon fontos, hogy a gyerekek érzezzék, hogy nem csak „úgy lesz” a kenyér, hanem hogy azért meg kell dolgozni, magát a dagasztás, sütés kemény munkáját is megelőzi egy másik kemény munka, hogy a sáros, fekete földet elő kell készíteni, meg kell trágyázni, a magot el kell vetni, gondozni kell, le kell aratni verejtékes munkával. Tudom, hogy az alapítványt nem lehet önfenntartóvá tenni, naivság lenne részemről ezt gondolni, de mindenképpen nagyon fontosnak látom azt, hogy legyenek tangazdaságaink, hogy ne csak mímeljük az életet, hanem de facto éljük is” – mondta Böjte Csaba

Véleménye szerint irreális azt gondolni, hogy mindenkiből lehet – és kell – értelmiségi embert nevelni. A náluk lakó gyermekek nagy része vidéki környezetből kerül hozzájuk, sokan látták is otthon, hogyan gazdálkodnak a szülők.  „Amelyik fiatalban van szellemi igény és képesség, azt taníttatjuk, egyetemre is járatjuk, de amelyik gyerek úgy gondolja, hogy szakmát szeretne tanulni, annak is megvan a helye az életben, sőt, manapság pontosan hiány van a jó szakemberekből” – mondta el Böjte atya.

Tánczos Barna szenátor véleménye szerint Böjte atya nem adományt fogadott el, hanem munkát vállalt. A magyarországi felajánlás kiváló minőségű, minősített gabonából áll, ezeket kell elvetnie - segítséggel - a Böjte Csaba rendszerében élő gyermekeknek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az éhes gyermekek etetésében nyújtott támogatáson túl tudást hozott Székelyföldre a minősített vetőmagokkal.