Az Amnesty International keddi jelentése szerint az európai kormányok nemcsak hogy képtelenek megakadályozni a romák elleni diszkriminációt és rasszista támadásokat, de néhány esetben még fűtik is az előítéleteket. A romák nemzetközi napján a gyergyószentmiklósi cigánysoron jártunk.

Gyönyörű, színes rokolyákba, csilingelő fejdíszekbe öltözött cigánylányok, ünnepi ruhájukban feszítő legények – a gyergyószentmiklósi cigány iskolában kedden ünnepnapot tartottak. Szavaltak, énekeltek, táncoltak, cigánykerekeztek és minden gyerek kifestett egy rajzot, mely a cigányok életének egy képét elevenítette fel. Gyönyörű versek és énekek hangzottak el, a meglepő viszont az volt, hogy nem ismerték a saját himnuszukat. Szinte mindent elénekelnek csengő hangjukon, de nem szólal meg a jól ismert dallammal a „találkoztam boldog cigányokkal” dalszöveg. Szociológusok mutatnak rá, hogy miért.

Ünnepnapra színes rokolyát

„Minden évben megünnepeljük ezt a napot, csakúgy, mint a karácsonyt, farsangot, húsvétot is. Készültünk kis műsorral idén is, és a gyerekek is érzik, hogy más ez a nap, hiszen sokan ünneplőbe öltöztek, a legdíszesebb és legszínesebb ruhájukat öltötték magukra”, magyarázta a maszol.ro-nak az egyik tanár.

A gyergyószentmiklósi cigánygyerekek tanítása érdekében hozták létre 2007-ben a romaiskolát, ahol jó körülmények között tanulhatnak a roma gyerekek. A magyar és a román nép történelme mellett a saját történelmüket is megtanítják, és a tanárok nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében is, hogy megtanítsák őket írni és olvasni.

Ez utóbbi még megy, ahogy megy, de az írással komoly gondok vannak, vélekednek a tanítók. "Ügyes, aranyos gyerekek, tele jó szándékkal és kedvességgel. Valahol mégis elsiklik a dolog, hiszen hiába van cigányiskola, ha a kilencven és egynéhány gyereknek még fele sem jár oda" - jegyezte meg egyikük.  És nem azért, mert más iskolába lennének beiratkozva, tette hozzá.

1971. április 8. óta ünnepli a világ a Nemzetközi Roma Napot. 1971. április 8-án rendezték meg az első nemzetközi roma kongresszust a London melletti Opringtonban. A küldöttek a világ számos országából azért gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket a holokauszt roma áldozatai előtt. A küldöttek a világ huszonkét országából a világkongresszuson zászlót és himnuszt választottak és ekkor ismerték el hivatalosan a cigány nyelvet is.

Isteni megoldás erőszak helyett

A gyergyószentmiklósiak körében sok a panasz a cigánygyerekekre: a város főterén koldulnak, de leginkább azzal ütik ki a biztosítékot, amikor lopáson, verekedésen kapják rajta őket. Gyerekeket támadnak meg, elveszik tőlük a tízórait, máskor bicskával félemlítik meg a fiatalokat és telefont, pénzt, egyéb értékeket vesznek el tőlük.

A problémák megoldása érdekében szervezett lakossági fórumot Gyergyószentmiklós önkormányzata a múlt héten, melyen néhány javaslatot tettek a lakók is, az önkormányzat is. Elhangzott, hogy a közösségi rendőrség bevetései nem vezettek eredményre, az erőszak csak még több erőszakot szül, és ez nem megoldás. Sokkal hatékonyabbak a baptista közösség erőfeszítései, hiszen Novák Zsolt lelkész már mutatott fel eredményeket a cigány közösség felzárkóztatásában.

Az Amnesty International jelentése szerint az európai kormányok nemcsak hogy képtelenek megakadályozni a romák elleni diszkriminációt és rasszista támadásokat, de néhány esetben még fűtik is az előítéleteket. Az AI kedden kiadott, Igazságot: Európa képtelen megvédeni a romákat a rasszista támadásoktól című jelentésében azokat az erőszakcselekményeket és zaklatási eseteket vizsgálta, amelyeket cseh-, francia- és görögországi hivatalos személyek és civilek követtek el a romák elleni gyűlöletből. A jogvédő szervezet a roma világnapon ezért arra szólította fel az EU-t és a tagországok kormányait: "kövessenek el mindent annak érdekében, hogy megszűnjön a romaellenes diszkrimináció, intolerancia és erőszak a kontinensen".

"A lopósok nem gyergyói cigányok"

 „Nekünk is meg kell élni valamiből, muszáj kéregessünk, ha egyszer nem segít a polgármester. A szocsiálé az olyan kevés, alig jut valamire. A gyermeknek ha gyógyszer kell, akkor az úton az emberek hátha adnak rá pénzet. Há jobb lenne ejsze, ha lopnánk? Na jó, hát vannak tolvajok is, de mi nem vagyunk azok. A lopósok nem gyergyói cigányok, azok még tőlünk is képesek lopni, el kell kergetni őket egytől egyig”, fakad ki az igazságtalanság ellen egy egészséges, ereje teljében levő férfi.  

Jelenleg 436 cigány nemzetiségű személy szerepel a városi nyilvántartóban, viszont hétszázra, de akár ezerre is tehető a városban lakó cigányok száma Gyergyószentmiklóson. Ők nagyrészt egy tömbben, a Téglagyár utcai cigánytelepen laknak, elszórtan még az állomás környékén is vannak telephelyeik. Azonban az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak a központi részeken, ahol a helyiektől vásárolnak fel házakat.

Nagytakarítás a cigánysoron

Húsvétra készülve a város teljes területén, köztük a cigánytelepen is nagytakarítást szervez Gyergyószentmiklós önkormányzata, együtt a Vitalissima és az AVE cégek közreműködésével, közölte Madaras Szidónia városházi sajtóreferens. Az ott lakók helyeselve fogadták a takarítás hírét. „Jó lesz, nem lesz bűz a melegben, s az ünnepre kicsit rend lesz – fogalmaztak. – De oda kell álljon mindenki dolgozni, hogy tisztaság legyen, mert ha nem fújja a szél egyik udvarról a másikra, hiába takarítunk mi a saját kertünkben.”

Novák Zsolt baptista lelkipásztor a napokban személyesen is végiglátogatja a családokat, hogy elbeszélgessen velük a takarítás fontosságáról. Hétfőn a közmunkázók is otthon maradnak, hogy saját házuk táján tegyenek rendet a családok. Az akcióra a helyi rendőrség, a szociális iroda, a közreműködésével kerül sor, ebbe a baptista gyülekezet lelkipásztora is besegít, áll az önkormányzat közleményében. Az ötlet, hogy külön nagytakarítási akciót szervezzen az önkormányzat a telepen, egy lakossági fórumon született.