MCSMSZ: államosították a csángóoktatást
Veszélybe sodorta a moldvai csángók magyaroktatását a program lebonyolításának ettől a tanévtől bevezetett új rendszere – kondította meg a vészharangot a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ).
Mint ismert, az idén februártól a már 26 helyszínen zajló programot a magyar állam megbízásából ebben az iskolai évben az MCSMSZ helyett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) koordinálja. A pedagógusszövetség elsősorban a programban résztvevő tanárok munkaszerződésének feltételein és az oktatási helyszínek működtetésének alapelvein változtatott.
Ezek szerint a tanárok minden hónapban szerződés alapján, egységesen 700 lej költségtérítési juttatást kapnak, amelyből az oktatási helyszín és a lakás bérlését, illetve fenntartását – fűtés, villany, internet, kisebb javítások – önállóan fedezik. A megtakarítást, ha van, megtarthatják, és bevételként 16 százalékkal leadózzák. Az RMPSZ elképzelései szerint az MCSMSZ által működtetett magyar házakban az ott tanító tanárok bérelik a csángószövetségtől a tantermeket.
Pogár László: a tanár nem adminisztrátor
Az MCSMSZ elnöke szerint az új rendszer az oktatási program összeomlásához, az oktatók szétszéledéséhez vezet. „Máris kapom a jelzéseket a tanároktól, hogy amint csak tehetik, új állás után néznek" – jelentette ki a maszol.ro-nak Pogár László.
Tájékoztatása szerint a pedagógusszövetség elképzelésének két nagy hibája van: egyrészt adminisztratív terheket ró a programban résztvevő tanárokra, másrészt a személyenkénti 700 lejes keret nem biztosítja az oktatással járó költségeket.
„A pedagógust hagyni kellene tanítani, nem gazdasági szakember, nem adminisztrátor. Ettől a tanévtől házat kell bérelnie, terembért kell fizetnie, fűtőanyagot kell beszereznie, állni a számláit, és mindezt a megadózott 700 lejből, azaz 588 lejből. Csupán a házbér 300 lej havonta" – magyarázta Pogár.
Emlékeztetett arra, hogy a múlt tanévben még a magyar állammal szerződő csángószövetségre hárult az oktatási körülmények biztosítása, a tanárnak pedig egyetlen feladata volt: magyarra tanítsa a csángó gyerekeket. „Így most kihelyezik a tanárt kukutyinfaluba, oldja meg a szállását, és senki sem ellenőrzi, hogy tanít-e egyáltalán, vagy kispórolja a terembért, hogy több maradjon a 700 lejből" – vetítette előre a jövőt.
„A pedagógusok félnek"
Az MCSMSZ elnöke konkrét esetekkel illusztrálta, hogyan lehetetlenül így el az oktatási program. Mint mondta, a klézsei tanárnak az 5 kilométerre lévő Pokolpatakra, a 10 kilométerre lévő Forrófalvára kéne kijárnia úgy, hogy az üzemanyagát nem térítik meg. „Amikor ezt felvetette, azt mondták neki, hogy ha ez nem tetszik, menjen haza, keresnek másik pedagógust" – mondta Pogár. Hasonló a helyzete a Diószegen élő tanárnak, akinek két másik településre, Szitásra és Bahánára is kell járnia, télen pedig két hónapon keresztül a hó miatt járhatatlanok az utak. „Így képtelen ellátni a feladatát" – mondta a csángószövetség elnöke.
Pogár szerint a csángószövetség összesen hét magyar házában lévő oktatási helyszínek biztosítására a 700 lej távolról sem elég. „A tavalyi számlákat átlagolva ki tudjuk mutatni: a tanároknak biztosított összegek távolról sem fedezik a költségeket" – jelentette ki. Ezért szerinte a megoldást az jelentette volna, ha az MCSMSZ-től nem a tanárok, hanem szerződés alapján az RMPSZ bérli a termeket.
Az új rendszer bevezetéséről szeptember elején, a szovátai Teleki Oktatási Központban tájékoztatták a csángó oktatási programban résztvevő tanárokat az RMPSZ, illetve a finanszírozó budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság és Bethlen Gábor Alapkezelő képviselői. Az elképzeléseket a pedagógusok megszavazták. „Mit tehettek volna egyebet? Kell egy munkahely, amíg más állás után nem néznek" – mondta felvetésünkre Pogár. Hozzátette: legfennebb heten-nyolcan lehettek elégedettek a szerződési feltételekkel, azok az új pedagógusok, akik „nem tudták, mivel jár ez az egész".
Új programot indítanak
A csángószövetség elnöke szerint többször is tárgyaltak az RMPSZ vezetőivel, kifogásaikat hivatalos levélben is megírták, ám nem történt változás. Ezért az MCSMSZ nem lát más kiutat, mint elindítani „szűz helyszíneken" a saját oktatási programját: azokon a településeken kezdeményezik a csángó gyerekek magyar oktatását, ahol még nem volt ilyen program. „Nem látjuk ennek a rendszernek a jövőjét, ebben nem vállalunk felelősséget. Budapest lényegében államosította az egészet" – magyarázta a maszol.ro-nak Pogár László.
Petres László: egyszer próbáljuk ki
A Teleki Oktatási Központban tartott megbeszélésen szakszervezet híján a tanárok titkos szavazással két képviselőt választottak maguk közül: Ferencz András kosteleki és Petres László lujzikalagori tanárt, akik a jövőben közvetítenek az RMPSZ és a tanárok között.
Petres László a maszol.ro-nak elmondta: jogosnak tartja az MCSMSZ elnökének aggodalmát, tanártársai közül többen is félve vágnak neki ennek a tanévnek. „Ennek ellenére azt mondom, meg kell adni a lehetőséget új rendszer beindulásának, mert a visszásságok csak akkor derülnek ki, ha már kipróbáltuk. Múljon el a tél, lássuk például azt, hogy mekkorák a fűtésszámlák" – jelentette ki.
A pedagógus tájékoztatása szerint elsősorban a nagy oktatási helyszíneken, az MCSMSZ által működtetett magyar házak esetében derülhet ki, hogy az RMPSZ által biztosított keret nem elég a költségek fedezésére. „Ezek nagyobb intézmények, fenntartásuk nagy költségekkel jár" – magyarázta. Hozzátette, az is aggodalomra adhat okot, hogy a magyar közösségi házak fejlesztésére így már nem nyílik lehetőség. „Az MCSMSZ ezt korábban megtette" – fogalmazott.
Lászlófy Pál: nem kell mindenért ránktelefonálni
Az RMPSZ-nél a moldvai oktatási program felügyeletét, irányítását az eddigi tiszteletbeli elnökre, Lászlófy Pálra ruházták.
A maszol.ro-nak elmondta: a csángó oktatási program új lebonyolítási rendszerét a tavalyi félév tapasztalata alapján dolgozták ki. „Nem lehet egy oktatási helyszínt úgy biztosítani, hogy a tanár állandóan telefonálgat, ha kiment egy biztosíték. Adminisztrátort akkora területen utaztatni, rengeteg benzinköltséggel jár" – utalt Lászlófy arra, hogy korábban a tanárok ügyes bajos dolgait az MCSMSZ intézte. Hozzátette: az új megoldás tehermentesíti az RMPSZ-t, önállóságot biztosít a tanároknak, és a helyszínek jobb színvonalon tartását eredményezheti.
Az RMPSZ tiszteletbeli elnöke emlékeztetett arra, hogy az csángószövetség tulajdonában lévő magyar közösségi házakban nem egy, hanem két tanár tanít, tehát ezeken a nagyobb oktatási helyszíneken nem havi 700, hanem havi 1400 jut működési költségekre. „A költségeket amúgy is átlagolni kell: a téli hónapok valóban többe kerülnek, de nyáron nem kell fűtésre költeni" – magyarázta.
Lászlófy azt sem tartja megoldást, hogy bizonyos oktatási helyszínek működtetésére a tanárokkal, másokéra a csángószövetséggel kössenek szerződést. „Ha az MCSMSZ-szel szerződünk, akkor ismét előfordulhat az, ami a múltban megtörtént: a tanár ránktelefonál, hogy a csángószövetség nem biztosította a feltételeket. Ha a tanárral kötünk szerződést, aki ott lakik és ott dolgozik, akkor ő fizet a csángószövetségnek, és nem nekünk telefonál be Csíkszeredába, hogy ha bedugult a vécéje" – jelentette ki.
Lászlófy elmondta: miután az RMPSZ-re bízta a csángó oktatási program lebonyolítását a magyar kormány, felelniük kell azért, hogy ne legyenek fölösleges kiadások. Emlékeztetett arra, hogy a csángószövetségtől éppen azért vették el ezt a feladatot, mert a finanszírozó túlzottnak találta az MCSMSZ költekezését.
„Én meg tudom érteni a csángószövetség aggodalmait: pénz nélkül maradtak" – fogalmazott Lászlófy Pál.
- 34174 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34176 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34176 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34178 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34179 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34179 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni