Békére készülnek Parajdon, nem háborúra


-A A+

Kedd reggel várták a helyi rendőrőrsön a Hargita megye katonaközpont tisztjei azt az ötven parajdi férfit, akiknek a múlt héten behívó parancsokat küldtek ki. Mi volt a behívók célja? Mit mondanak erről az érintett férfiak?  A helyszínen jártunk utána.

Kellemes meglepetéssel kezdődik a napunk: a parajdi rendőrség bejáratánál magyarul tájékoztat az éppen ott strázsáló rendőr, akitől megtudjuk, hogy nem nyolcra, csak fél tízre rendelték be azt a mintegy öten férfit, akik korábban behívó parancsokat kaptak.

Időnk van, így megszólítunk az utcában egy arra járó helybélit, és megkérdezzük tőle, kapott-e behívót. „Nem kaptam, én már elmúltam 55, így hál’istennek kimaradtam ebből. Nagyon sok férfit behívtak a rendőrségre, hogy jelentkezzen, ami nem jelent jót” – magyarázza a biciklit toló férfi. Arra kérdésünkre, hogy mit jelent a „nem jó”, annyit válaszol: „hát nem jó”. Tovább kíváncsiskodunk: talán félnek? „Mitől félnénk?” – kérdez vissza. „Attól, hogy háború lesz” – vágjuk rá. „Jaj, attól nem, de azért mégis” – kapjuk a rövid feleletet.

Bánja, hogy megszűnt a bakaság

Parajd polgármestere mindenkit nyugalomra int. Bokor Sándor úgy véli, hogy, ha valakit behívtak, akkor jelentkeznie kell, de „ebből túl nagy ügyet nem érdemes csinálni”. A maszol.ro-nak kifejtette, meggyőződése, hogy ami most történik „nem azt jelenti, hogy holnap, vagy holnapután valamelyik fronton kell harcolni, hanem egy bizonyos készültséget, egy bizonyos felkészülést, gyakorlatot”, amelynek elsajátítása mindenképpen szükséges.

Az elöljáró elmondta: sajnálja, hogy a kötelező katonai szolgálatot megszüntették. „Az egykori katonaság, a 16 hónap, vagy az egy év egy szükséges valami volt, az emberformálás, a nevelés nehezebb körülményekre való rászoktatás tekintetében” – magyarázta.  Hozzátette, hisz abban, hogy „békére készülnek” és nem háborúra, „és a békét felkészültséggel lehet megvédeni”.

Csak a minisztérium nyilatkozhat

Délelőtt fél tízkor a rendőrség bejáratánál két katonatiszt beszélgetett. Bemutatkozásunkkor azonnal elmagyarázták: nyilatkozatot nem áll módjukban adni, a védelmi minisztériumnak van sajtószóvivője, az válaszol az újságírók kérdésére. Az egyik tiszt azért annyit elmondott: nem kell semmitől tartani, az egész országban küldtek ki behívókat, amelynek célja a sorkatonai szolgálatot már teljesített férfiak nyilvántartásba vétele. „Nincs ok pánikra” – tette hozzá. Kérésünket, hogy lefotózhassuk őket, kedvesen, de mindketten határozottan elutasították.

„Bár ne lettem volna katona!”

Elutasították a fényképezést azok a behívott férfiak is, akik egyesével-kettesével hagyták el a rendőrség épületét, még a nevüket sem voltak hajlandóak elárulni. Az egyik, kerékpárjához igyekvő parajdi elmondta, odabent az adatait vették nyilvántartásba. Tudatták vele, hogy ez csak egy ellenőrzés, nem lesz további fejleménye. Arra a kérdésünkre, hogy volt-e katona és hogyan emlékszik arra a időszakra, elmondta: szívesen idézi fel az élményeit, nem bánja, hogy kötelező volt még akkoriban a katonai szolgálat.

Ezzel homlokegyenest ellenkezett egy másik férfi véleménye. Azt a kérésünket, hogy mesélné el, mi történt a rendőrőrsön, azzal utasította vissza, hogy már éppen eleget faggaták, nincs kedve további kérdésekre válaszolgatni. Érdeklődésünkre, hogy volt-e katona, rövid választ adott: „Bár ne lettem volna!”. Ám negatív viszonyulásának okait már nem részletezte.

„Székelyek kezébe fegyvert?”

„Ez nem behívó, aki erre azt mondja, hogy behívó, az nem volt katona” – válaszolta kérdezősködésünkre egy harmadik férfi. Magyarázata szerint egy behívó nem úgy néz ki, mint amilyet korábban a katonai központtól kapott. „Ez most csak egy adatfrissítés a hadsereg részéről, semmi egyéb” – tette hozzá.

„Ha hívnak, menni kell, nem kommentálni. Bár én nem adnék a székelyek kezébe fegyvert” – mondta egy sokadik, általunk megkérdezett férfi, akitől megtudtuk: sorkatonai szolgálatát fontos alakulatnál teljesítette. Beszédesebb volt a többinél. Kitért a balkáni háborúra, majd hosszasan ecsetelte az ukrajnai helyzetet, és az oroszoknak adott igazat. Nevét végül azonban mégsem árulta el.

A maszol.ro május 15-én küldte el a témával kapcsolatos kérdéseit a minisztérium sajtóosztályának, ám válaszokat még nem kaptunk. Korábban Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke azt nyilatkozta: tudomésa szerint a behívók összefüggésben állnak az ukrán válsággal. "Ilyenkor nyilvánvalóan mindenki körülnéz a saját háza táján"– magyarázta








EZT OLVASTA MÁR?

X