Jelentősen megnövekedett az allergiás megbetegedések száma az utóbbi időben – figyelmeztetnek a szakemberek. Ennek az oka a környezeti tényezők változásában rejlik, véli Kovács Katalin kolozsvári háziorvos, aki lapunknak elmondta, az utóbbi években, átlagban 20 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik pollenallergiás vagy szénanáthára utaló panasszal fordulnak hozzá a rendelőbe.

„A magunkhoz vett táplálék, megváltozott táplálkozási szokásaink, életvitelünk és a környezetszennyezés minden esetben okolható az allergiás megbetegedések számának rohamszerű megnövekedéséért, de felelős lehet a szervezet allergizált szintjének megnövekedése is” – mondta a maszolnak a szakember.

Az orvos azt tanácsolja, legelőször háziorvoshoz forduljon az, aki szénanáthával küszködik, hogy megkapja a klinikai tünetek kezelésére alkalmas antiallergén szereket, szem- és orrcseppeket, majd haladéktalanul forduljon allergológushoz.

Tünetek: könnyezés, viszkető szem, orrcsorgás és orrdugulás, köhécselés, torokkaparás, duzzadt nyálkahártya – ezek az ismerős tünetek gyakran nem egy vírus okozta nátháról árulkodnak, hanem szénanátháról, vagy polenallergiáról.
A legtöbb ember számára az allergiaszezon csak nyáron indul a fűfélék virágzásának kezdetével, ám a panaszok olykor már télen elkezdhetik gyötörni a beteget. Egyes fák, mint például a mogyoró, az éger és a nyír is, enyhe időben a megszokottnál jóval korábban, akár már januárban megkezdhetik virágzásukat, így a kezdeti tünetek könnyen összetéveszthetők a vírusok vagy baktériumok okozta nátháéval.

Akkor váljon gyanússá a szűnni nem akaró nátha, amikor már 3-4 hete, vagy még hosszabb ideje húzzuk a betegséget – figyelmeztet a háziorvos, ilyenkor ugyanis az esetek csaknem 99 százalékában a szervezet allergizálódásával állunk szemben, ami azt jelenti, hogy szakorvosi kivizsgálásra van szükség. Ilyenkor kötelező módon orvoshoz kell fordulni a szövődmények megelőzéséért. Ha ugyanis nem kezelik ki az allergiát, az idővel krónikussá válik és súlyosbodni fog, allergiás asztmává fejlődhet, de egyéb asztmás vagy immunrendszeri szövődményeket is okozhat.

„A tünetek ideiglenesen visszahúzódhatnak, de következő évben súlyosabban jönnek elő: a köhécselés, torokkaparás erős köhögéssé változik, ez pedig már az asztma előszobája” – figyelmeztet Kovács doktornő, aki szerint azoknál a személyeknél, akiknek genetikai hajlamuk van a különböző típusú allergiákra, előbb-utóbb a környezeti tényezők hatására bármikor előjöhet a szénanátha. A szénanátha és az asztma gyakran egy életen át megmaradnak.