Döbbenetes esetet dolgozott fel a napokban a román bulvársajtó: egy tavaly októberben elkövetett nemi erőszakból nem lett bírósági ügy, mert a felek kiegyeztek, az áldozat pedig jelentős "fájdalomdíj" ellenében visszavonta a feljelentését. A maszol.ro által megkérdezett mediátor szerint ez jogilag lehetséges eljárás.

Tavaly októberben Medgidián egy férfi és egy nő hajnalig italoztak, majd a férfi, I.U., felajánlotta a hölgynek, hogy hazaviszi autóval. Ezt a nő el is fogadta, csakhogy a városnak egy elszigeteltebb részén a járművezető leállította az autót, és nemi aktusra kényszerítette utastársát néhány ökölcsapás kíséretében. Végül hazavitte és kitette a háza előtt áldozatát, aki azonnal feljelentette ismerősét a rendőrségen.

A törvény szerint a nemi erőszakért 3 és 10 év közötti börtönbüntetés jár az elkövetőnek, ha az áldozat nagykorú és nem hal bele az erőszakba, 5 és 12 év közötti börtönbüntetés, ha az áldozat még nincs 17 éves, vagy ha családtag, illetve 7 és 18 év közötti, ha az áldozat belehal az erőszakba. A büntetések elavulási ideje az első két esetben 8 év, halálos áldozat esetében pedig 10 év.

Az ügy azóta a bíróságra került, ám a tárgyalást nemrégiben felfüggesztették, mivel a felek „kibékültek”. Történt ugyanis, hogy  I.U. követet küldött áldozatához: 10 ezer eurót ajánlott fel számára, ha visszavonja feljelentését. A nő belement az alkuba, közjegyző előtt átvette a pénzt és nyilatkozatot írt alá arról, hogy visszavonja a vádakat, és semmi más követelése nincs az üggyel kapcsolatban.

Az áldozatok általában ismerik az erőszakolót

Számos hasonló esetről tud Bicskei Hedwig kolozsvári jogtanácsos, mediátor is. Az új büntető perrendtartás szerint ugyanis bizonyos bűncselekmények – lopás, testi sértés, orvosi műhiba, nemi erőszak – esetében is lehetővé teszi a mediálást, ami nagy vitát váltott ki a jogásztársadalomban. 

Bicskei a medgidiai üggyel kapcsolatban a maszol.ro-nak elmondta, nemi erőszak esetén a legtöbb esetben a felek ismerik egymást: vagy ugyanazon család tagjai, vagy egy baráti körbe járnak. Ettől válik valószínűvé az a lehetőség, hogy az elkövető és az áldozat kiegyezzen a bűncselekményt követően. 

A mediátor elmondta, jogi szempontból addig nem történt meg a nemi erőszak bűncselekménye, amíg nem születik meg az írásos feljelentés. Ha a bűncselekményt követően a nő feljelenti a tettest a rendőrségen, akkor az elkövető idézést kap, mely szerint egy bizonyos dátumon meg kell jelennie a törvényszéken. Innen azonban már közbelép a mediálás intézménye.

Korábban – idén május elsejéig – a mediálás kötelező volt, ám ezt a kötelezettséget alkotmányellenességre hivatkozva felfüggesztették, hiszen, mint kiderült, a törvény fékezte az igazságszolgáltatáshoz való jog gyakorlását - tudtuk meg Bicskeitől. Az ügynek a kezdeti törvényszéki szakaszában tehát az ügyészség nem kötelezheti a feleket a mediálásra, csupán javaslatot tehet a feleknek az ügy tisztázására mediátor segítségével.

Manipulálni is nagyon lehet. A jogász tájékoztatása szerint számos esetben a nő keresi fel a mediátort, és azt mondja: anyagi kártérítést kér az ellene elkövetett bűncselekmény „elfelejtése” érdekében. Ilyenkor az áldozat visszavonja feljelentését, és az elkövetőt felmenti a nemi erőszak vádja alól. Ez általában olyankor fordul elő, amikor egy családon belül történt a nemi erőszak, vagy bármilyen más típusú erőszakos cselekedet. "A családi nyomás ilyenkor nagyon erős, a manipuláció pedig határhelyzetekben felerősödik. Sokszor éppen a nő az, aki kihasználva a helyzetet, előnyökhöz próbál jutni az őt ért erkölcsi, pszichológiai kár ellenében" – magyarázta Bicskei. Ritka az az eset, amikor az áldozat mellett olyan pszichológiai háttér és támogató család áll, és az ő alaptermészete is olyan erős, hogy kiálljon az igazságáért, becsületéért, s így az őt ért bántalom a hivatalos igazságszolgáltatás elé kerüljön – mutatott rá a szakember.

Így ha az idézést követően a nemi erőszakért feljelentett férfi megjelenik a törvényszéken és azt mondja, szeretne mediátort az ügyében, akkor a tárgyalást máris felfüggesztik mindaddig, amíg a feleket egy erre kiképzett szakember meghallgatja, netán egy asztalhoz ülteti, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást nyerjen az ügy. A kiegyezés a román törvények szerint végrehajtásos, azaz a felek ugyanarra a problémára törvényi úton utólag nem  térhetnek vissza – hangsúlyozta a maszol.ro-nak a mediátor.

Viszont a mediáláshoz mindkét félre szükség van, ha egyikük nem egyezik bele, akkor az ügy visszakerül a bíróságra, amely a törvény szerint jár el. "Ez történhetett Medgidián is. A férfi kiegyezett a nővel, aki visszavonta a feljelentést, tehát jogi szempontból a nemi erőszak nem történt meg" – magyarázta Bicskei. Ennek ellenére a jogász szerint a bűnözők nem tekinthetik mentőövnek a mediálást. Ha ugyanis a felek nem egyeznek ki, és bizonyított a bűncselekmény, az elkövetőnek a törvény előtt kell felelnie tettéért – tette hozzá.

Mit tesz egy mediátor?

A mediálás a mediátor szerint nem fékezi az igazságszolgáltatást, hiszen csakis akkor jöhet létre, ha mindkét fél beleegyezik. Egy polgári ügy mediálása általában néhány naptól néhány hétig tart, többszöri találkozást foglalva magába, az időtartam attól is függ, hogy a felek hajlandóak egy asztalhoz ülni, vagy látni sem akarják egymást. A tárgyalásokon pedig részt vehet az érintetteken kívül a család, ügyvéd, pszichológus, bármely érintett személy.

A mediátornak pedig, ellentétben a törvényszéki bíróval, szubjektívnek kell lennie – mutatott rá Bicskei, mondván, egy békítésben vagy egy elfogadható kompromisszumos állapot elérésében elengedhetetlen feltétel az, hogy a békítő szerepét felvállaló személy pártatlan legyen. A mediátor ugyanakkor nem pártolhatja egyik felet sem, hiszen a mediátor törvény pont azt írja elő, hogy a közös döntés megfogalmazásában semlegesnek, pártatlannak kell maradnia - pontosított a szakember.