A maszol.ro által kérdezett pedagógusok szerint zavartalanul elkezdődhet jövő héten az érettségiztetés. Bár keveslik a felügyeletért és dolgozatjavításért kapott pénzt, a tanároknak nem áll szándékában bojkottálni vizsgákat, annál is inkább, mert a kormányfő szerdán az összeg megnövelését ígérte.

Bár a Szabad Tanügyi Szakszervezek Szövetségének (FSLI) szerdai közleménye szerint a pedagógusok vonakodnak részt venni a vizsgáztató bizottságokban, mert keveslik a vizsgáztatásért kapott pénzt, zavartalanul elkezdődhet jövő héten az érettségi – nyilatkozta lapunknak több tanár.

A pedagógusok már csak azért sem akadályoznák az érettségi lebonyolítását, mert szerdán Victor Ponta miniszterelnök tárgyalt a FSLI vezetőivel, és ígéretet tett a bírósági úton elnyert tanári bérhátrálékok kifizetésére, illetve a vizsgáztatásokért járó összegek emelésére. Remus Pricopie oktatási miniszter két hete tett ígéretet arra, hogy a vizsgapénzt tíz százalékkal növelik. "Így sem kapunk sokkal többet, mint eddig, de hát a jelenlegi béreink mellett ez az összeg is jól fog" – mondta a maszol.ro-nak egy marosvásárhelyi tanár.

Mennyi az a kevés?

A tanárokat a dolgozatok javításáért és a vizsgák felügyelésért fizetik. A vizsgák felügyelőinek négy-öt órát kell dolgozniuk, a dolgozatírás ugyanis három órát vesz igénybe, de előtte és utána is az iskolában töltenek egy-másfél-két órát. Aki dolgozatot javít, az a dolgozatok száma szerint kapja a jövedelmet.

A fizetség tantárgyanként eltérő. Az idegennyelv-dolgozatok javításáért tavaly egyenként 3,70 lej járt adózás előtt, a többi tantárgynál bruttó 4,80 lej. Egy tanár átlagban 100 dolgozatot tud kijavítani vizsgaidőszakban, ezért a dolgozatjavító tanárokat a diáklétszám függvényében kérik fel a munkára. A kötelező tantárgyakból – román, magyar – nagyon sok diák vizsgázik, a választott tárgyakból már jóval kevesebben, így nagy az eltérés a javítandó dolgozatok száma között.

Egy napi felügyeletért egy tanár bruttó 29 lejt kapott tavaly. A vizsgabizottság elnöke fix összeget kap, a diáklétszám függvényében. Tavaly a Bolyai Farkas Elméleti Líceum szóbeli vizsgáztató bizottságának elnöke 210 lejt kapott, a vizsgáztató központ elnökének – aki általában egy meghívott egyetemi tanár – a juttatása 300 lej, de ezekből az összegekből is levonódik az adó. 

Vizsgaközpontok a diáklétszám függvényében

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban van az egyik vizsgaközpont, ahol a bolyaisoknak és a Református Kollégium tanulóinak összlétszáma lehetőséget ad arra, hogy vizsgaközpontot alakítsanak ki – mondta a maszol.ro érdeklődésére Horváth Gabriella igazgatóhelyettes.

Központonként a felügyelőtanárok száma ugyancsak függ a vizsgázó tanulók számától. A Bolyaiban 40-45 felügyelő tanár szokott szolgálatot teljesíteni. A szóbeli vizsgán az egyik tanár az, aki a diákokat oktatta. Az írásbelin csakis más iskolákból jöhetnek felügyelők, ahogy a dolgozatok javítását sem az iskola tanárai végzik – magyarázta az aligazgatónő.

Valamennyi vizsgaközpontnak van egy elnöke, aki egyetemi tanár lehet, és akinek költségeit az adott iskola fizeti, egy külön erre a célra kapott alapból. Az elnök végig ott tartózkodik az érettségi vizsga ideje alatt, felel azért, hogy minden a törvényesség jegyében történjen. A szóbeli vizsgáknál a vizsgáztató tanárok alkotják a vizsgabizottságot, az adott iskola igazgatója és igazgatóhelyettese pedig az elnöki és alelnöki funkciót tölti be.