Évről évre egyre szigorúbb intézkedéseket vezetnek be az érettségi vizsgák menetébe az illetékes hatóságok: az egyre szigorúbb ellenőrzések, a bizalmatlanság a vizsgázókkal szemben különböző módon érinti a diákokat, a pedagógusokat és a szülőket. Az idén bevezették a rendőri felügyeletet is a vizsgaközpontokban és azok környékén.

Hová vezet az évek óta folyamatosan növekvő szigor? Az érintettek adják meg a választ.

A szülők szerint visszataszító a rendőri jelenlét

„Eleinte a bekamerázott osztálytermek, most meg már rendőrök is? Nem értem, mit gondolnak magukról azok az okosok, akik mondhatni ingyen kapták meg az érettségi diplomájukat, most meg a mi adónkon csücsülnek a karosszékeikben és agyalják ki az őrültségeket” – háborog egy édesapa, akinek a gyereke jövőre fog érettségizni. Egy gyergyószentmiklósi édesanya úgy véli, addig szigorítják a vizsgafeltételeket, ameddig mi ezt hagyjuk. Ám egyik intézkedés sem válik a gyerekek javára, nem fognak attól még jobban teljesíteni a vizsgán, ha rendőrök járőröznek a számonkérés néhány órája alatt.

"Legalább ők is az érettségi közelébe kerülnek"

Az egyik kolozsvári iskola előtt járőröző csendőr lapunknak elmondta, arra nincs felhatalmazva, hogy nyilatkozzon, ám azért vannak jelen, hogy szükség esetén elejét vegyék az esetleges rendbontásnak.

A Báthory István Elméleti Líceumban járva a folyosókon rendőröket láttunk sétálni, ám a vizsgafolyosóra bemenni a vizsgák idején tilos. Ugyanez a helyzet az Apáczai Csere János Líceumban is, ahol a kapusfülkén osztoznak a rendőrök és az iskola kapusa. A vizsgáztató termeket szigorúan őrzik, a folyosóra még belépni is tilos. Az iskola többi részében viszont zavartalanul váltja egymást a tanítás és a szünetek.

Az épület előtt két diákkal álltunk szóba. Mint elmondták, számukra alig észrevehetők a rendőrök, nem számítanak zavaró tényezőnek, ahogy a kamerák sem. L. Kinga szerint a rendőri jelenlét nem fura, tekintettel arra, hogy milyen a mai fiatalság: „az tény, hogy kicsit túlzás a rendőri jelenlét, viszont a kamera még elmegy. Legalább az érettségi tükrözze a diákok tudását, ha már a négy évi puskázás nem teszi” – mondta az érettségiző lány, akit nem zavarnak a szigorítások.

„Én tudom, hogy nem ő a hibás, szerencsétlen csak a munkáját végzi, neki is kitaláltak valamit, hogy legyenek plusz órái, plusz bére. Minket ez nem érint. A tanárok segítenek, de nem azzal, hogy a vizsga alatt súgnak, hanem azzal, ha korrektek, ha az órákon felkészítenek erre az időszakra. Nem a rendőr lesz a legerősebb stresszfaktor s nem is a kamerák, de még az sem, hogy a telefonomat kint kell hagynom. Sokkal inkább az, hogy én ezt most megcsinálom, a legjobb tudásom szerint. De utána? Utána mi lesz?” – fogalmaz egy érettségiző, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákja.

Társa, aki a nehéz pillanatokban is hatalmas humorérzékről tesz bizonyságot, kimondottan örvendett az intézkedésnek. Azt mondja, pozitívan kellene felfogni a helyzetet, hiszen „így több mint háromezer rendőr kerül érettségi közelbe és ez elég jelentős létszám az ő tekintetükben”.

Ezzel szemben a Szatmárnémetiben érettségiző Zalánt kimondottan zavarja a rendőri jelenlét. Mint elmondta, neki már az is sok, hogy kamerával figyelik őket, hiszen nem bűnözők. „Szerintem ez túlkapás, hogy rendőri felügyelet is legyen, és természetesen zavar. Elég stresszes maga az érettségi, így még jobban keltik a feszültséget” – fogalmazott, hozzátéve, vélhetően azért is jelentek meg a rendőrök, nehogy konfliktus törjön ki egy-egy „bedühödő” diák miatt.

A pedagógusok felé irányul a szigor

A folyamatosan szigorított intézkedések sokkal inkább a pedagógusokkal, a vizsgáztató tanárokkal szembeni bizalmatlanságra mutat rá, véli András Gabriella nevelési tanácsadó, hiszen a tavalyi év tapasztalatai szerint is történtek visszaélések a vizsgákon. A hatóságok a korrupciót próbálják ezáltal visszaszorítani és nem a vizsgázási kedvet, véli a szakember.

„Úgy gondolom, ezek az ellenőrzések arra valók, hogy ne legyen áruba bocsátva az érettségi. Hogy ezeket az óvintézkedéseket melyik gyerek érzi fenyegetőnek és melyik nem, az attól is függ, hogy egész évben hogyan voltak felkészítve a szülők és tanárok által, valamint ami még lényegesebb, hogyan viselkednek velük a vizsgáztató tanárok a vizsga ideje alatt. Ha a gyerekek eleve úgy készülnek, hogy ez van, ahogy vizsgázol a tolladdal és a fejeddel, az lesz a vizsga eredménye, akkor nem fogja őket érdekelni a járőröző rendőr. Az viszont igen, hogy a vizsgáztató tanárnak milyen az attitűdje” – mutat rá András Gabriella.

A szakember úgy látja, a vizsgáztató tanár feladata, hogy a törvényes keretek megtartása mellett megfelelő feltételeket teremtsen arra, hogy a gyerekek tudjanak koncentrálni a feladatra. „Sajnos az is előfordul, hogy az a tanár, aki be van osztva felvigyázni, egy apró hiba láttán ellenséges fellépést tanusít a gyerekekkel szemben, azt sugározza, hogy na most meg lesztek szorongatva, és ez megviseli az érettségizőket. Azonban ha megpróbálja megnyugtani őket, hogy van három órájuk, gondolkodjanak el mindenen, meg tudják oldani, menni fog, ez nagyon segít a vizsgázóknak”, állítja a nevelési tanácsadó.

Kedélyes hangulatban zajlottak a szóbelik
Sem a román, sem az éppen lezajlott magyar szóbeli nem okozott nehézséget a lapunk által kérdezett diákoknak, sőt egyikük már arra sem emlékezett pontosan, hogy miről kellett beszélnie. Egyiküknek pedig arról kellett értekeznie, hogy örökre diáknak kellene maradnunk.
„Minden rendben ment, kellemes hangulatban, mondhatni nem is vizsgáztak a diákok, hanem kedélyes párbeszéd zajlott köztük és a vizsgáztató tanárok közt” – mondta lapunk érdeklődésére a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum egyik romántanárnője, aki részt vesz az érettségi vizsgáztató bizottságában is. Szerinte a szóbeli tételek közepes szintet ütöttek meg, amelyek egyrészt az olvasási készségeket tesztelték, másrészt a szövegértést, valamint a diák képességét, hogy hogyan tud érvelni valami mellett.