A székelyföldi fiatalok nem az etnikai identitásuk elvesztése miatt, hanem a megélhetésükért, jövőjükért aggódnak, ezért nem beolvadás, hanem elvándorlás elleni stratégiában kell gondolkodni – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében megszervezett Szakképzés – A versenyképesség eszköze című vitán, csütörtökön. A vitán részt vett továbbá Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Palotás József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgató-helyettese, valamint Magdó János főkonzul, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusától.

„A székely nem beolvadós fajta”

A megyeelnök előadásában kifejtette, hogy a székelyföldi szülők, nagyszülők nem az identitásvesztés miatt aggódnak, és nincs is okuk rá, hiszen „a székely nem beolvadós fajta”, hanem amiatt, hogy érdemes-e a lakást bővíteni gyerekeik, unokáik számára, mert nem biztos, hogy itthon maradnak. A sikertelen (vagy akár sikeres) érettségi vizsga után ugyanis már vásárolják is meg a londoni fapados repülőjáratra szóló jegyet, így „az autonómiát lassan nem lesz, akinek létrehozni”.

Éppen ezért a legfontosabb témakör, amivel a politikumnak foglalkoznia kellene, az oktatás piaci igényekhez való igazítása, munkahelyek teremtése, és ez nem csak magyar ügy, hangsúlyozta a megyeelnök. Szerinte növelni kell a szakképzés presztízsét, és a szülőknek be kell látniuk, hogy nemcsak az érettségi, az elméleti oktatás irányába vezet gyerekeik számára út, hanem van lehetőség a szakképzésben tanulóknak is.

„A hagyományos mesterségek elsajátításához a Székelyföldön megvan a „gyakorlóterep”, ezt ki kell használni. Az autonómiára nem ölbe tett kézzel kell várni, hanem cselekedni kell most, a meglévő keretek között is” – fogalmazott Borboly Csaba.

A munkaerő-fejlesztésen is dolgozni kell

A megyei tanács elnöke úgy látja, a romániai magyar társadalomban újra kell építeni a bizalmat a vállalkozók felé is, amihez Kárpát-medencei összefogás szükséges. A kettős állampolgárság intézménye is kedvező körülményeket kínál a különféle ösztöndíjrendszerek és a pedagógusképzés számára. Utóbbi különösen fontos, mivel a műszaki oktatás leépült, hangzott el.

„A szakmunkások hiánya és a szakképzetlen munkavállalók nagyarányú munkanélkülisége a régióban a vállalkozások versenyképességére is kedvezőtlen hatással van. Tehát nem látványos közéleti akciókra, nem cirkuszra van szükség, hanem cselekvésre. Hargita Megye Tanácsa – bár hatásköre nem nagyon van oktatási területen – a szakképző iskolák, vállalkozók és szülők közti együttműködést, közös gondolkodást támogatja, és kezdeményező módon részt vesz a határokon átnyúló szakképzési együttműködésben, segít életre hívni és működtetni a Kárpát-medencei szakképző iskolák, vállalkozói szervezetek közötti együttműködést koordináló szakképzési klasztert, ennek a szervezetnek megteremti a székelyföldi leágazását, szervezeti hátterét – mondta el a megyeelnök. Ennek kapcsán azt is közölte, hogy ősztől Hargita megyében 25 szakmunkásképző osztály indul, továbbá a megyei tanács alintézményének, az Agrárkamarának a felajánlására egy osztály indulhat, akár Böjte Csaba 16 éven felüli gyerekeinek részvételével, a gyakorlati oktatásokat azoknál a térségi gazdáknál megoldva, akik felvállalják azt.

Borboly Csaba szerint a helyi önkormányzatoknak is feladatuk van a szóban forgó kérdésben, hiszen 14 évre előre lehet tervezni a szakképzésben.

Követhető példa a magyarországi felnőttképzés

Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára ismertette azt a magyarországi kezdeményezést, amelynek révén felnőttképzést folytatnak 18 szakmában. A magyar diákok a német szakképzés Magyarországon nem tanított elemeit sajátítják el, és ennek végén a német kamarától kapnak bizonyítványt arról, hogy az ő tudásuk megfelel a német szabványoknak. Ugyanezt magyar–székely viszonylatban is meg lehet tenni, olyan képzést kínálnának székely fiatalok számára, amelynek a végén a magyar kamara állít ki bizonyítványt, jelentette ki a főtitkár.

Palotás József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgató-helyettese beszámolt a Kárpát-medencei magyar gyerekek anyanyelvű szakképzéséről készült felmérésről, amelynek részeként azt is megvizsgálták, hogyan lehet a hiányzó szakember-kapacitást pótolni.

Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja bemutatta a Kolozsváron és környékén multinacionális cégekkel és a Református Kollégiummal együtt zajló, szakmunkásképzők indítását célzó együttműködést. Mint elmondta, kemény, meggyőző érvekre volt szükség az anyanyelvű képzés mellett ahhoz, hogy megértessék a német és holland cégvezetőkkel, miért jó, ha nem a román nyelvű, hanem a magyar nyelvű szakoktatásba fektetnek.