Részletes felmérést készített az Igen, tessék! mozgalom a BBTE Szociológiai Intézetével és Csata Zsombor szociológussal együttműködve a kolozsvári magyar diákokról. A felmérést több cikkben ismertettük, a harmadik, záró részben azt mutatjuk be, miért választ valaki magyar terméket vagy szolgáltatást, mennyire ismerik a fiatalok a városban található magyar szolgáltatásokat, illetve, hogy szerintük zavarja-e a románokat, ha egy magyar eladó vagy szolgáltató az anyanyelvén beszél velük?

A kolozsvári diákok számos okból vásárolhatnak magyar terméket, ezek között szerepelnek minőségi, identitásbéli okok, vagy éppen nyelvi akadályok. Az alább látható infografika ezeket részletezi:

Az alábbi statisztikából kiderül, milyen arányban vannak tisztában a kolozsvári magyar diákok az anyanyelvükön kiszolgáló szolgáltatásokkal, legyen szó kocsmáról, kulturális intézményről, vagy vegyesboltról, fuvarosról:

A diákokat megkérdezték arról is, másként kezeli-e őket egy magyar eladó, vagy szolgáltató a nemzetiségük miatt? 8,4 százalék egyértelmű igennel válaszolt, 42,4 százalékuk azt mondta, tapasztalatuk szerint a legtöbb esetben igen, 35,7 százalék szerint ritkábban igen, de nem jellemző. 7,4% szerint egyáltalán nem fordul ez elő, míg 6,1 százalék nem tudta megítélni.

Arra a kérdésre, hogy szerintük zavarja-e a románokat, amikor magyarul kommunikálnak egy eladóval vagy szolgáltatóval, szintén eltértő válaszokat kaptak:

Bethlendi András, az Igen, tessék! mozgalom ügyvezetője a maszol.ro-nak elmondta, az utolsó, cikkünkben szereplő diagramm vészjelzés értékű, ugyanis ez a Funar korszak állapotait idézi, hiszen ma már tudvalévő, hogy a kolozsvári románság mondhatni érdektelen, passzív a magyar szóval szemben. "A szervezet jövőbeni feladatának tekinti, hogy ezt a tévhitet leépítse a magyar közösségben és jövőbeni kutatásokkal a valós állapotokat számadatokkal is alátámassza" – fogalmazott.

Ebben a kérdésben a legpesszimistábbnak a belső erdélyi fiatalok számítanak, derült ki, akiknek 39,8 százaléka válaszolta, hogy a románokat gyakran zavarja, ha valaki magyarul beszél egy eladóval vagy szolgáltatóval, míg a székelyföldiek is csak 32,2 százalékban adták ezt a választ, nagyjából a partiumiakkal hasonlóan (31,1%). A kutatásban leszögezték viszont azt is, lényeges kérdés, hogy ezek a válaszok mennyire a valós attitűdök észleléseinek és mennyire megalapozatlan félelmekre és aggályokra épülő kisebbségi reflexek eredményei.