Éhségsztrájkba lépett csütörtökön Dorin Vezure, a Muntele bányász-szakszervezet alelnöke a vulkáni kőszénfeldolgozó bezárása miatt. A kormány annak bezárását tervezi, s helyette mind a 4 megtartandó Zsil-völgyi bányánál külön kisebb feldolgozó üzemek létesítését célozza, a súlyos anyagi helyzetben lévő energetikai ipar megmentésére.

Vezure szerint a kormány döntése önkényes, nem tárgyalt róla a szakszervezetekkel, noha a kollektív munkaszerződés szerint köteles lett volna. A 2003-ban japán támogatással felújított vulkáni kőszénfeldolgozó bezárása és másik 4 létrehozása nem csökkentené a kiadásokat, csupán elosztaná, s növelné a bürokráciát, véli az éhségsztrájkoló szakszervezeti vezető.

A négy Zsil-völgyi bányából, illetve a parosényi és marosnémeti hőerőművek egyesítésével létrehozott Hunyad megyei energetikai konszern (CEH) nehéz anyagi helyzetben van, noha a nemrég aláírt fejlesztési szerződések javítják valamelyest a kilátásokat. Az országban itt termelik a legdrágább villamos energiát, (a piaci ár több mint háromszorosáért) ismertette a helyzetet Borbély Károly, a gazdasági minisztérium államtitkára. Ennek ellenére Románia nem mond le a kőszénalapú energiáról. 2025-ig az energiatermelés 25-30% kőszénre alapul, s a kilátásba helyezett korszerűsítések révén annak előállítási költségei csökkennének.

Dézsi Attila, Hunyad megye korábbi prefektusa szerint a parosényi hőerőműről sem szabadna megfeledkezni, a fejlesztési beruházások nem irányulhatnak csak a Déva melletti Marosnémetire. A parosényi hőerőmű a bányavidék közepén található, közel a bányákhoz, a szállítási költségek tehát minimálisak, miközben Marosnémeti olyan 100 kilométerre fekszik a bányáktól. Emiatt lent a Zsil völgyében 24%-kal kisebbek a beruházási költségek, mint a Maros mentén.