Túllegeltet a juhász, egész évben kint vannak a juhok a védett területen, még az erdőbe is kihajtják őket, amit törvény tilt; motoros járművekkel zajonganak és túrják fel az erdőt a Bükkben; a Kis-Szamos partja szemetes – Kolozs megyei lakossági fórumokon egész problémalistát soroltak föl a helyiek a természetvédelemben dolgozó szakembereknek. Ugyanakkor hatalmas érték, hogy egy ilyen nagyváros mellett, mint amilyen Kolozsvár, még megtalálhatók olyan fajok, amelyek más országokból kihaltak már.

Vevők-e az emberek a természetvédelem üzeneteire, fontosnak tartják-e a tiszta vizet, környezetet, aggódnak-e az emberi mohóság következményei, az erőforráscsökkenés, az erdőirtás, az árvizek, természeti katasztrófák miatt? Kolozs megyei védett területekről tartott több településen is lakossági fórumokat az Apáthy István Egyesület uniós projektjének csapata, és az derült ki, az embereket többnyire foglalkoztatják ezek a problémák, vagy legalábbis meggyőzhetők arról, hogy elgondolkodjanak ezeken.

Az Apáthy egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készítteti el. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása.

Kisbácsban pédául sok gazda panaszkodott a Szentiváni réten intenzíven legeltetőkre, feljelentés is történt az ügyben. Feleken az erdőirtás volt az egyik fő téma, aminek leállításában a felelősségtudatos polgárok is szerepet vállalhatnak a hatóságok értesítése révén. Itt az egyik résztvevő azt is elmesélte, az erdő szélén sétált gyermekekkel, amikor a közelükben puskalövések dördültek; lehetséges, hogy vadorzók voltak a tettesek. Sokan azonban nem is tudják Feleken, hogy a védett terület határain belül laknak, ezzel kapcsolatban több felvilágosítást igényelnének a lakosok. Szamosújvárnémetiben elhangzott, az intenzív mezőgazdasági művelés során használt vegyszerek veszélyeztetik a Kis-Szamos vizének tisztaságát, és a vízparti gyékény begyűjtését és hasznosítását is fenntarthatóbban kellene végezni. Jó hír viszont, hogy a helyi fiatalok nagyon fontosnak tartják a környezetvédelmet; az egyik gyerek elmesélte, látott vidrát, amely emblematikus jelölő faja az ottani védett területnek.

A résztvevők zömében helyi problémákat és aggodalmakat osztottak meg a szakértőkkel, beszámoltak a területhasználati szokásokról, és elmondták azt is, mit szeretnének, mit várnának el a lakóhelyükhöz közeli védett területtel kapcsolatban. A helyi lakosokkal, érintett intézmények vezetőivel, döntéshozókkal a védett területek kezelési tervét készítő szakértők több helyszínen konzultáltak. Februárban majd újra felkeresik a helyi közösségeket, és akkor már a védett területek – a kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) – kezelési terveinek tervezetét vitatják meg közösen az érintettekkel.

A természeti katasztrófák egy részét közvetve mi okozzuk, a természetrombolást pedig közvetlenül: erdőirtás, orvvadászat, építkezések, források bebetonozása, felelőtlen gazdálkodás a természeti erőforrásokkal napról napra rombolja azt az egykori élővilágot, amelyet ma a védett területek próbálnak részben konzerválni, megőrizni – hangsúlyozta a találkozókon Erika Stanciu, a kezelési terveket készítő Pro Park képviselője. Románia és általában Kelet-Európa még olyan hely a világban, ahol még vannak magas természeti értékkel bíró élőhelyek, ezek egy része nemzeti park, rezervátum vagy Natura 2000-es terület.

A Natura 2000-es területek kezelési tervei tartalmazzák az élőhelyek és fajok védelmének és hosszú távú fennmaradásának érdekében hozott szabályokat és intézkedéseket. Ám a gazdasági tevékenységet ezek nem feltétlenül tiltják, és a helyiek ilyen irányú érdekeit is figyelembe veszik a kezelési terv kidolgozásakor. Uniós támogatási lehetőségek is kínálkoznak azoknak, akik tradicionális tevékenységet folytatnak a védett területeken.

A kezelési tervek engedélyeztetési eljárásában foglaltakon felül is rendez a projektcsapat találkozókat a védett területekkel kapcsolatban az érdekelt felekkel, pont azért, hogy minél több emberhez eljussanak az információk – mondta el Szabó Anna, a projekt menedzsere. A kezelési tervek elkészítéséhez szükséges az élőhelyek és fajok felmérése, amely nagyrészt lezárult. Kiderült, például a Bükk-Malomvölgyben a három élőhelytípusból kettő különösen veszélyeztetett, viszont több, a terület adatlapján korábban nem szereplő védett fajt azonosítottak be a kutatók. Sok esetben nagyon kis területű élőhelyekről van szó, fél hektárosokról, amelyeket eltűnés fenyeget.

Mihai Constantinescu, a Bükk-Malomvölgy gondnokságát elvállaló Natura Transilvaniei Egyesület elnöke elmondta, a mocsaras területeket meg kellene őrizni, nem szabadna építkezésekkel tönkretenni. Elhangzott, az öreg fákat is meg kell kímélni a Bükkben is, mert sok fajnak adnak otthont, ezt a szakértők fogják javasolni a menedzsmenttervben is.

A kezelési terveket februárban közvitára bocsátják, addig is a helyieket felkérik, kövessék a híreket a blogon és Facebookon. Aki az érintett településeken lakik, de nem tudott résztvenni a mostani lakossági fórumokon, megírhatja javaslatait, hozzászólását a natura2000clujkolozsvar@gmail.com címre. A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074) érintett települései: Kolozsvár, Szászfenes község (Szászfenes, Magyarlóna), Csürülye község (Csürülye, Szelicse, Tordaszeleste), Felek község (Felek, Bányabükk), Tordatúr község (Komjátszeg, Mikes, Pusztacsán, Pusztaszentmárton). A Kis-Szamos (ROSCI0394) érintett települései: Dés, Szamosújvárnémeti község (Széplak, Szamosújvárnémeti, Néma, Péterháza, Szilágytő), Mikeháza község (Szentbenedek), Szamosújvár. A Szentiváni rét (ROSCI0356) érintett települései: Kisbács, Nádaskóród, Méra, Nádaspapfalva, Andrásháza.