Fakanálerdő, cipő- és ruhatenger, csipkék és egyéb kézimunkák, népviseletek, antik bútorok és használati tárgyak, könyvek, a helyszínen is készülő fatálak, illetve ékszerek és egyéb, elképzelhetetlen portékák fogadják a feketetói vásár látogatóit minden évben október második hétvégéjén. 

A vásárnak 400 éves hagyománya van, egyre nagyobb érdeklődésnek örvend, és folyamatosan terjeszkedik – nyilatkozta megkeresésünkre Constantin Manea, Feketetó polgármestere. Hozzátette: a novemberi alkalom a Fechetău nevet viseli, amelyet a település (Feketetó) magyar nevéből származtattak. Évente mintegy 40-50 ezer látogató érkezik az ország valamennyi sarkából a nagy alkalomra, sokan külföldről is eljönnek beszerezni a szőttes abroszokat, több évtizedes népviseleteket és antik tárgyakat. „A legtöbb külföldi látogató Magyarországról, Ausztriából és Németországból jön, főleg a régiségeket keresik” - tájékoztatott a polgármester, aki nem szeretné ugyan kizárni a másod-harmadkezű árukat, de a hangsúlyt a vásár erősségére, vagyis az antik tárgyakra helyezné. A mindenféle portéka között szokatlan árukra is bukkanhatunk.  Az aranyozott bútorok, festett ládák és a gyöngyvarratos ruháikban sorakozó babák is új gazdára várnak. 

A vásári tömeget a hagyományos, színes ruháikat viselő cigányleányok és asszonyok, illetve  nagybajszú kalapos gáborok tarkítják.  Az árusok közül az igényesebbek már két hónappal a vásár előtt lefoglalják a helyeiket, de legtöbben az esemény előtti hétre halasztják az intézkedést. „A parcellázást a helyi tanács intézi, a helyek előnyössége függvényében pedig az árak is változnak, a kevésbé forgalmas helyekhez olcsóbban lehet hozzáférni” - magyarázta Manea.

Az élet a Sebes-Körös-parti helyszínen a vásár előtt egy héttel felpezsdül, elkezdik beszállítani a portékákat, esténként pedig összeülnek az árusok. A polgármester elmondta: a helyi hatóságok csak a kereskedőknek tudnak parkolóhelyet biztosítani, a vásárlóknak a helybéliek nyitják meg az udvaraikat. Ilyenkor 10 lej körül mozog a parkolóhelyek ára.

A vásár ideje alatt becslések szerint a településen 5000 autó is megfordul. „A biztonságról éjjel és nappal több tucat rendőr és csendőr gondoskodik, a vasúti sínek mentén a forgalomra is felügyelnek. Ilyenkor a vasúttársaságok is bevezetik a rendhagyó vásári megállót” – mondta Manea.

 A vásárlók között  többféle „típust” találunk:  sokan kizárólag a régiségek miatt érkeznek Feketetóra, többen a háztartásban szükséges tárgyakat, ruhákat és cipőket vásárolnak, de bőven akad bámészkodó, vásári turista is, aki fényképezőgéppel a nyakában járja az ószert. Akinek türelme van hozzá, meglepő árakon bővítheti a ruhatárát. 

A vásárban  mindenféle korosztály megfordul, a karonülő gyerekektől a legidősebbekig, de kortól függetlenül az árakat ilyenkor mindenki megpróbálja lealkudni a portéka létező és nemlétező hibáira hivatkozva.

Az elfáradt és éhes vásárosokat a lacikonyhákon fogadják, ahol a jó étvágyhoz  népi együttesek biztosítják a zenei aláfestést.

A kisebbeket pedig számtalan színű és formájú mézespogácsa, nyalókák, fagylalt és vattacukor csábítja.

A már csütörtökönként elkezdődő vásár utolsó napján (vasárnap) a korábbi napokhoz képest is jobban lehet alkudozni, az árusok egyre olcsóbban próbálnak szabadulni a portékától. Estére már mindent összecsomagolnak,  mert hétfőn reggel a helyszínen tartják az állatvásárt.

Feketetón legközelebb 2013 júniusának második hétvégéjén lehet válogatni az árurengetegből az októberihez hasonló Kaszák vásárán.

A Kolozs megyei Feketetó (Negreni)  a Királyhágón átvezető főút mentén, a Sebes-Körös partján, Csucsától tizenegy kilométerre  fekszik. A falu neve 1406-ban jelenik meg előszőr az  okiratokban. A dokumentumok szerint az országos és heti vásári szabadalmat 1815-ben kapta a település, de valószínűleg már korábban is tartottak itt vásárt.