Az elemi és általános iskolában magyar nyelven tanuló diákok száma folyamatosan és nagy mértékben, de a magyar lakosság arányának csökkenésénél valamivel kisebb ütemben esett vissza 1990 és 2012 között – derül ki a Közoktatási helyzetkép című jelentésből.

Átfogó jelentést készített Közoktatási helyzetkép címmel Barna Gergő és Kapitány Balázs szociológus a romániai magyar közoktatás helyzetéről 1990 és 2013 között. A kutatók a statisztikai adatok alapján tekintették át a vizsgált időszakot.

A tanulmányban bemutatják a főbb tendenciákat, összevetik a magyar oktatásra vonatkozó adatokat az országos, és a román nyelvű oktatás adataival, illetve a népszámlálási adatokkal. A jelentés második felében a Székelyföldön, Partiumban és a szórványmegyékben észlelt tendenciákat ismertetik.

A kutatók jelentésének legfontosabb megállapításai a következők:

► Az alapfokon (elemi és általános iskolában) magyar nyelven tanulók száma folyamatosan és nagy mértékben, de a magyar lakosság arányának csökkenésénél valamivel kisebb ütemben esett vissza 1990 és 2012 között. A 2012-ben megfigyelhető növekedés oka csupán egy oktatásszerkezeti változás, az előkészítő osztály bevezetése.

► A létszámcsökkenéssel szemben a magyar nyelvű alapfokú oktatásban részt vevők aránya növekedést mutat az utóbbi tizenkét évben. Ez, figyelembe véve a magyar közösség demográfiai súlyának enyhe csökkenését, egyben feltehetően azt jelenti, hogy a magyar gyerekek egyre nagyobb aránya végzi anyanyelvén tanulmányait.

 ► Az aránynövekedés elsősorban a tömbösödés jelenségének köszönhető, ami azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság egyre nagyobb része olyan településekre „szorul vissza”, ahol súlya lehetővé teszi az etnikai reprodukciót. A tömbösödés nem csupán a Székelyföld erősödését jelenti, hanem a szórványmegyéken belül is megfigyelhető, hogy a jobb etnikai térszerkezettel rendelkező települések, kisrégiók „erősödnek meg”, itt kevésbé drasztikus a magyar lakosság fogyása.

Egy másik jelentős oka a magyar nyelvű oktatás aránynövekedésének, hogy a magyarok és a románok korstruktúrája közötti eltérés csökkent az elmúlt évtizedben, elsősorban a kivándorlás etnikai kiegyenlítődésének köszönhetően.

Harmadrészt az emelkedés annak is köszönhető, hogy egyre nő a magyar oktatáson belül a nem „népszámlálási magyarok” aránya: egyfelől magyar anyanyelvűek, akiket a népszámlálások időpontjában más nemzetiségűnek regisztráltak (romák, svábok, románok), másfelől nem magyar nyelvűek (bár utóbbiak elsősorban az óvodákban).

► Az arányokat tekintve pozitív tendencia ellenére az oktatásban részt vevők aránya még mindig elmarad a magyar iskoláskorúak népességen belüli súlyától. Figyelembe véve azt is, hogy a magyar anyanyelvűek száma magasabb a magyar nemzetiségűeknek regisztráltaknál, az alapfokú oktatásban nem anyanyelvükön tanuló magyar gyerekek aránya jelenleg 12-14 százalék közöttire becsülhető.

► A román nyelven tanuló magyarok aránya regionálisan jelentős különbségeket mutat. Temes és Szeben megyékben a magyarok csupán egyharmada, Máramarosban fele, Hunyad és Arad megyékben mintegy kétharmada folytatja anyanyelvén alapfokú tanulmányait.

► A magyar óvodai csoportokba járók aránya folyamatosan meghaladja a magyarság arányát az adott korcsoportban, ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a magyar gyermekeknek az országos átlagnál feltehetően nagyobb hányadát íratják be óvodába. Emellett a magyar óvodai csoportok esetén az abszolút számok stabilitása tűnik egy lényegi elemnek: ha kiszűrjük az előkészítő osztály hatását, megállapítható, hogy a magyar óvodai csoportokban tanulók száma 1996 óta stabilan 40 és 43 ezer között van. Az óvodába járatás általános elterjedésén túl, a magyar óvodások számának viszonylagos állandósága annak a jelenségnek köszönhető, hogy ezen a szinten a legmagasabb a népszámlálások alkalmával nem magyarként regisztrált gyerekek aránya a magyar oktatásban. Ez a jelenség különösen tömegessé vált néhány szórványmegyében (pl. Temes).

► A magyar óvodások stabil száma, illetve az alapfokú képzésben résztvevők folyamatos csökkenése ugyanakkor felhívja a figyelmet a tannyelv-váltás jelenségére is. A statisztikai adatokból is egyértelműen kiderül, hogy a nyelv-váltás már iskolába iratkozáskor jelentős mértékű, és a magyar nyelvű oktatás szintről szintre zsugorodik.