Diszkriminatívnak nyilvánította az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) azt a sürgősségi rendeletet, amellyel a kormány a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség tulajdonába utalta a kovásznai Fenyő (Bradul) szállót.

A jogszabályt feruárban a szenátus elfogadta, szeptember 29-én került a képviselőház napirendjére, ám a képviselők még nem szavaztak róla. A sürgősségi rendelet ellen magánszemélyek korábban alkotmányossági kifogást is emeltek, döntéshozatalkor ezzel is számolnia kell a parlamentnek.

A CNCD döntése értelmében a kormány vallási alapon diszkriminált azáltal, hogy az ingatlant az ortodox egyház tulajdonába utalta. A sürgősségi rendelet ugyanis hátrányos helyzetbe hozta a többi felekezetet az ortodox egyházzal szemben, ellentmondva a vallástörvénynek és az alkotmánynak.

„A román ortodox egyház a Romániában elismert felekezetek egyike, szerepe éppen olyan fontos, mint a többi egyház bármelyikének. Következtetésképpen az állam köteles azonos bánásmódban részesíteni valamennyi elismert egyházat” – olvasható a CNCD határozatában.

A testület megállapította, hogy diszkriminatív elemeket tartalmaz a sürgősségi rendelet preambulumában megfogalmazott indoklás is, amely szerint azért került az ortodox egyház birtokába az ingatlan, mert ez a felekezet a román állam alapintézménye, amelynek lényeges szerepe van a román nép nemzeti önazonosságának megőrzésében.

A preambulum így fogalmaz: „negatív következményei lesznek annak, ha a kormány nem fogadja el a jelent sürgősségi rendeletben javasolt intézkedést, mert az állam egyik alapintézménye nem tudja ellátni a feladatát”. A CNCD szerint ez az érvelés a diszkriminációellenes törvényt is sértheti, mert „a nem ortodox személyek számára ellenséges hangulatot teremt”.

"Csak álláspontot fogalmaztunk meg"

Asztalos Csabától, a CDND elnökétől megtudtuk, a testület csupán egy álláspontot fogalmazott meg, amely jogi szempontból nem kötelező erejű. „Egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében mi nem semmisíthetünk meg törvényt vagy kormányrendeletet, viszont egy véleményt mondatunk, és ezzel a parlamentnek is számolnia kell” – mondta a maszol.ro-nak.

Asztalos tájékoztatása szerint háromszéki magánszemélyek keresték meg a CNCD-t ebben az ügyben. Ugyanakkor úgy tudja, hogy szintén magánszemélyek emeltek alkotmányossági kifogást a sürgősségi rendelet ellen a brassói bíróságon. Ezeket a kifogásokat az alkotmánybíróság még nem tárgyalta.

A hatóság háromszéki panaszok alapján járt el az ügyben. Egyikük, Gazda Zoltán az MTI-nek elmondta, az ügyben pert is indítottak a kormány ellen. Kovásznai és sepsiszentgyörgyi személyek, valamint a hátrányosan megkülönböztetett magyar egyházak a kormányrendelet hatálytalanítását kérték, valamint azt, hogy juttassák az épületet Kovászna önkormányzatának.  A panaszosok azt tartották felháborítónak, hogy miközben a történelmi magyar egyházak a kommunista hatalom által államosított ingatlanaikat sem kapták maradéktalanul vissza, a kormány székelyföldi szállodaadománnyal ajándékozza meg az ortodox egyházat. 

Felháborodtak a háromszékiek

Az ortodoxoknak szánt ajándék ingatlan egyébként nagy felháborodást keltett a háromszéki közvéleményben. A Kovászna városban lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű, 89 szobás szálloda ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkezik, eddig az állami protokollalap tulajdonában volt.

Klárik László háromszéki szenátor korábban elmondta: természetesen az RMDSZ politikusok is a törvény ellen szavaztak, mert méltánytalannak és etikátlannak tartják az ingatlancserét. A politikus hozzátette: az ügyben a képviselőház a döntő ház, de remélik ott egy „számunkra jobb politikai konstellációban” sikerül visszafordítani a rendeletet.