Más-más pályán mozognak a sepsiszentgyörgyi magyar és román diákok jövővel kapcsolatos aspirációi. A román fiatalok körében nagyobb a városból való elvágyódás, mint magyar társaik körében, derült ki egy hétfőn bemutatott migrációs kutatásból. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat megbízásából Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok készítették el az elmúlt tíz évben Sepsiszentgyörgyön végzett fiatalok életútját kutató tanulmányt.

Antal Árpád polgármester szerint azért volt szükség erre a felmérésre, mert minél többet szeretnének tudni a városban végzett diákokról, azok szándékairól, hogy hol tanulnak, hol dolgoznak, hogy erre alapozva közpolitikákat dolgozzanak ki a fiatalok itthon tartására illetve az elvándoroltak visszacsalogatására.

Kiss Tamás szociológus az adatfelvétel technikáját ismertetve elmondta: a sepsiszentgyörgyi iskoláktól kérték el az elmúlt tíz évben végzett diákok szüleinek elérhetőségeit, majd az így összeálló adatbázisból véletlenszerűen kiválasztották a 607 tanulóból álló mintát, akiket telefonon kerestek fel. Voltak közöttük, akik helyben maradtak, a környéken laknak, és olyanok is, akik hazai nagyvárosokba vagy külföldre vándoroltak.

A kolozsvári szociológus elmondta: 2004 és 2008 között 4937 sepsiszentgyörgyi diák végzett, míg 2009 és 2013 között 4447-en fejezték be középiskolai tanulmányaikat. A felmérésből az derül ki, hogy mindkét generációban a magyar végzősök száma azonos, azonban a román diákok száma jelentősen csökkent. 2004-2008 között 2087 diák végzett román tannyelvű osztályban, míg 2009 és 2013 között számuk 1557-re csökkent. Kiss Tamás szerint ennek az a magyarázata, hogy a 80-as években nőtt meg ugrásszerűen a Sepsiszentgyörgyre betelepített románok száma, akiknek gyerekei az elmúlt években végezték el középiskolai tanulmányaikat. Antal Árpád ehhez hozzátette: ha még pár évig tartott volna a Ceaușescu éra, Sepsiszentgyörgyön megváltozott volna a lakosság etnikai aránya.

Minden tizedik román osztályba jár

A tanulmányból az is kiderült, hogy a sepsiszentgyörgyi magyar diákok 10-12 százaléka román tannyelvű osztályokba jár, ennek a legfőbb oka – amellett, hogy egyes szülők így döntenek – az, hogy a szaktárca több román tannyelvű osztályt hagy jóvá, mint amennyit a román közösség számaránya indokol, miközben a magyar osztályokban kevés a hely. Ezért egyes magyar diákok román osztályokba kényszerülnek, magyarázta Kiss Tamás.  

A szociológus szerint a sepsiszentgyörgyi végzősök körében a belső migráció a domináns, azaz hazai nagyvárosok irányába vonulnak inkább, mint külföldre. A fiatalok közel 39 százaléka vándorol valamelyik hazai nagyvárosba, míg 4,8 százalékuk megy Magyarországra és 5,6 százalékuk más külföldi országokba. A magyar diákok számára Kolozsvár és Marosvásárhely a vonzó, míg a román diákok Brassóba és Bukarestbe vándorolnak.  

A románok inkább elköltöznének

A kutatás rámutat, hogy a jelenlegi sepsiszentgyörgyi végzősök 28 százaléka tervezi, hogy elvándorol, de a román diákok körében nagyobb az elvágyódás, mint a magyar társaik körében. A már elvándoroltak 14 százaléka tervezi, hogy hazaköltözik és további 23 százalékuk nem zárja ki ennek lehetőségét. Ezekre a még itthon lévő, illetve a hazaköltözés lehetőségét fontolgató fiatalokra alapozva kellene közpolitikákat kidolgozni, mutatott rá Kiss Tamás. 

A tanulmány a sepsiszentgyörgyi diákok nyelvtudását is vizsgálta. Kiderült, hogy e tekintetben a román diákok vannak rosszabb helyzetben, hiszen 39 százalékuk nem beszél magyarul, további 27 százalékuk keveset ért magyarul. Kiss Tamás szerint a román fiatalok kétharmada nem érti a város domináns nyelvét, ehhez még hozzáadódik, hogy a román iskolák többsége szolgáltatások terén nyújt képzést, viszont a végzősök megfelelő nyelvismeret hiányában nehezen találnak állást, ezért nagyobb bennük a nagyvárosok irányába való elvágyódás.

Csak 16 százalék nem tud románul

A magyar diákok mindössze 16 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem tud románul. Az angol nyelvismeret tekintetében viszont a románok sokkal jobban állnak, mint a magyarok, mutatott rá a szociológus, aki szerint a magyar diákok versenyképessége terén lenne tennivalója az iskoláknak.

Antal Árpád polgármester szerint a migrációs felmérés eredményeinek ismeretében fókuszcsoportos beszélgetéseket kezdeményeznek azokkal a fiatalokkal, akik még itthon tartózkodnak, de elvágyódnak, illetve azokkal, akik hazaköltöznének, ha lenne rá lehetőségük. Arra kíváncsiak, hogy mi tartaná itthon őket, vagy miben tudna az önkormányzat segíteni, hogy hazaköltözzenek.