Egyházi és világi elöljárók részvételével ünnepelték a vallásszabadság ünnepét, vagyis az 1568-as tordai országgyűlés évfordulóját Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban. 447 évvel ezelőtt ugyanis – világviszonylatban is először – itt, Erdélyben biztosították törvénybe foglalva a vallási és lelkiismereti meggyőződés szabad gyakorlását, hirdetését és tanítását. A magyar unitárius egyház hivatalosan ettől a pillanattól számítja létét.

Gyerő Dávid: „unitáriusul” kell élnünk ma is

A kolozsvári belvárosi unitárius templomban a szolgálatot végző Gyerő Dávid főjegyző, majd az utána felszólalók is a másság iránti tolerancia fontosságáról beszéltek, amely Erdély és az unitárius szellemiség védjegye volt. „Ha a múltban nem tudtunk volna unitáriusul élni, nem védtük volna a másságot, már rég eltűntünk volna az egyházi térképekről” – hangzott el a szószékről. Az unitárius értékek: a szabadság, szabadelvűség, nyitottság, türelem, rugalmasság, sokszínűség biztatása jó lehetőséget nyújtanak az önkifejezésre, önmegvalósításra egyénnek és közösségnek egyaránt.

A Magyar Unitárius Egyház 2002-ben nyilvánította január 13-át, a nevezetes tordai országgyűlés napját a vallásszabadság ünnepévé. A 447 évvel ezelőtt született törvény szövegét magyarul és románul is felolvasták a kedd esti ünnepségen:

 „A prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik. Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”

Bálint Benczédi Ferenc: a tolerancia a mi életterünk

Nincs nagyobb esztelenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet és a lelket, hisz ezek fölött csak a Teremtőnek van hatalma – mondta az unitárius püspök, hozzátéve, hogy január 13-a nemcsak a reformáció legfiatalabb egyházának születésnapja, de a vallási tolerancia révén a megmaradás ünnepe is. Mivel az ünnepségen jelen volt a román kormány küldötte, Victor Opaschi vallásügyi államtitkár is,  Bálint Benczédi Ferenc az állam nyelvén is összefoglalta mondandóját.

Kató Béla: a vallásszabadság ma is a politikumtól függ

A tordai országgyűlés döntése valójában politikai döntés volt, és az egyházak békességét, a vallásszabadságot ma is a politika határozza meg – jelentette ki az Erdélyi Református Egyház püspöke. Kató Béla úgy vélekedett: ha nem vigyázunk, a 21. század a fundamentalizmus százada lehet, és ezt a veszélyt  nekünk közösen kell elhárítani. Az egyházfő arra kérte a román kormány képviselőjét és a politikusokat, hogy többé ne tegyenek különbséget vallás és vallás, egyház és egyház között.

Kovács Sándor: ki kell zárni minden előítéletet

Békességteremtőnek nevezte Kovács Sándor a tordai országgyűlés döntését, amelyre nagy szükség volt az etnikailag és vallásilag egyaránt sokszínű Erdélyben. A kolozs-dobokai római katolikus főesperes-plébános idézte Ferenc pápát, aki szerint a teljes ember megismerésére és megértésére kell törekedni. „Kötelességünk állandó párbeszédet folytatni a másvallásúakkal, hogy egyre jobban megismerjük egymást és kizárjunk minden előítéletet” – adta tovább a II. Szent János Pál pápától örökölt szellemiséget a kolozsvári Szent Mihály templom plébánosa.

Az ünneplő gyülekezetet a magyar kormányfő részéről Grezsa István miniszteri biztos, a román kormány részéről Victor Opaschi vallásügyi államtitkár és Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja is köszöntötte.

Horváth Anna: Erdély messze megelőzte korát

Miközben Európában a vallási türelmetlenségből fakadó háborúk dúltak, a perifériának számító Erdély – a világon elsőként – vallási tolreanciát hirdetett. Ezzel messze megelőzte korát: törvénnyel alapozta meg a békés együttélést, és ennek az sem csökkenti értékét, hogy a tordai rendeletet elsősorban a megmaradás öszötne motiválta – emlékeztetett a történelmi tényekre Kolozsvár magyar alpolgármestere. Popper Pétert idézve Horváth Anna azt mondta: míg a tolreancia valamiféle felsőbbrendűségi érzést sugall, az igazi türelem szeretetből fakad. „Az élet sokszínűségének magasabb értelme van” – nyomatékosította az elöljáró.

Kelemen Hunor: a hagyomány kötelez

Az elmúlt napok szörnyű párizsi terrorcselekményei sajnos nagyon aktuálissá tették a vallásszabadság és vallási tolerancia témáját, így nem meglepő, hogy csaknem minden megszólaló utalt rájuk. Az RMDSZ elnöke „Párizs árnyékáról” beszélt, annak borzalmáról, hogy a 21. században még mindig emberek halnak meg hitükért, meggyőződésükért, az Iszlám Állam fanatikusai keresztényeket mészárolnak le Közép-Keleten a vallási kizárólagosság jegyében, Európában viszont hajlamosak vagyunk a kollektív biztonságra hivatkozva csorbítani bizonyos szabadságjogokat.

És akkor még nem beszéltünk kies hazánkról, a kelet-európai ravaszságokról, amelyeknek a tulajdonjog is áldozatául esik – tette hozzá Kelemen Hunor: „Bírósági eszközökkel államosítanak, az egyik egyházat megfosztják jogos tulajdonától, míg a másiknak bőkezűen adományoznak a közös tulajdonból...” – utalt arra, hogy Romániában most sem kezeli az állam mindegyik felekezetet egyformán kedves gyermekeként.

Az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a transzilvanizmus értékei, a hagyományok köteleznek bennünket, hogy most is élen járjunk a szabadságjogok tiszteletben tartásában.

Az ünnepség végén a kolozsvári unitáriusok, a gyülekezet, a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a házigazda lelkészek faragott kopjafákat kaptak ajándékba a vendégként fellépő sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitárius Dalárdától.