Nagyon nem megy a román KRESZ a székelyföldieknek: a tavalyi prefektúrai statisztikák szerint a Hargita megyeiek négyötöde megbukott a vizsgán, és ez az arány a legrosszabb az országban. Az oktatók kétségbe vonják ezeket az adatokat, ugyanakkor bírálják a tesztkérdések magyar fordítását.

Országos szinten továbbra is Hargita megyében a legkisebb a gépkocsivezetői jogosítványt megszerzők aránya: tavaly a 14604 jelentkezőnek mindössze a 21,12 százaléka ment át a KRESZ-vizsgán. Ez az arány még a 2013-as adatnál is rosszabb, akkor a jelentkezők 22,27 százalékának sikerült elsőre a vizsga – írja az Agerpres a prefektúra adataira hivatkozva.

A kormányhivatal titkára, Adrian Pănescu a hírügynökségnek elmondta, szerinte a Hargita megyei autósiskolák képzésének alacsony színvonala és a vizsgára jelentkezők hiányos felkészülése a jelenség oka. „Akad olyan jelölt, aki úgy akar vizsgázni, hogy a KRESZ-nek még a legelemibb előírásait sem ismeri” – magyarázta a köztisztviselő.

Pănescu szerint az elméleti vizsgára nem lehet felkészülni néhány internetes teszt kitöltésével, a törvény alapos elsajátításához ez nem elegendő. Hasonlóan vélekedett a Hargita megyei rendőrség szóvivője is. „Egyetlen okát látom a bukások nagy arányának: a jelentkezők nem készülnek fel a vizsgára” – mondta a maszol.ro-nak George Filip. Felvetésünkre kijelentette, a román nyelv ismeretének hiánya nem magyarázat a jelenségre, hiszen a Hargita megyei magyarok anyanyelvükön vizsgázhatnak.

„Semmi közük a valósághoz”

Egy székelyudvarhelyi autósiskola tulajdonosa és oktatója kétségbe vonja a prefektúra adatait. „Tapasztalatból mondom: olyan átmenési arányokat közölnek, aminek semmi köze a valósághoz” – jelentette ki a maszol.ro-nak Turáni Magda-Mária. Tájékoztatása szerint az általa vezetett iskolában tavaly ötven százalék körüli volt az átmenők aránya. „Tudomásom szerint konkurenciáinknál alacsonyabb ez az arány, de azért nem húsz százalékos” – jegyezte meg.

Az oktató ugyanakkor problémának nevezte, hogy a tanulókat rendszerint jóval az autósiskola tanfolyamának befejezése után fogadják a vizsgán. „Néha négy hét is eltelik, amíg a tanuló ismereteit letesztelik. Addigra sok mindent elfelejt a KRESZ-ből, az adatokat ugyanis nem mindenkinek könnyű megjegyezni” – magyarázta.

Hibás a magyar fordítás

Turáni Magda-Mária ugyanakkor elmondta, a Hargita megyei magyarok 98 százaléka anyanyelvén vizsgázik a KRESZ-ből, de ez nem jelent föltétlenül előnyt, sőt. „A magyar tesztek hibásak. Olyan mondatok is vannak benne, hogy mire a tanuló a végére ér, elfelejti az elejét” – mondta az oktató.

Magyarázata szerint a 2007-ben készült magyar nyelvű vizsgaadatbázisba a román kézikönyvben szereplő kérdések szó szerinti fordítása került be. A magyar oktatók már annak idején jelezték, hogy sok a hibás fordítás, ám javításuk azóta sem történt meg. „Azt meg le sem tudom ellenőrizni, hogy vajon a magyar fordítások követik-e a KRESZ-módosulásait, hiszen a törvény többször is változott 2007 óta” – tette hozzá Turáni.

Hargita megyében a statisztikák szerint a lakosság 36 százalékának, összesen 118599 személynek van gépjáművezetői engedélye. A megyében a múlt év végén összesen 96879 gépkocsit tartottak nyilván, 4600-zal többet, mint 2013-ban.