A románokat és magyarokat elválasztó, illetve összekapcsoló kérdéseket kibeszélő vitafórum indult Sepsiszentgyörgyön.

A Vox Populi nevű rendezvénysorozatot Mădălin Guruianu és Cziprián Kovács Lóránd kezdeményezte, és terveik szerint erre minden hónap utolsó hétfőjén megtartják a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának székhelyén.

A visszapillantó tükör

A hétfőn este, első alkalommal megszervezett eseményen az ünnepekről, szokásokról, hagyományokról esett szó, arról, hogy a két közösség miért nem tud együtt ünnepelni. Az egyik kezdeményező, Cziprián Kovács Lóránd hangsúlyozta: nem lehet mindig a múltba tekinteni, hiszen ez olyan, mintha autóvezetés közben előre haladnánk, de a visszapillantó tükörbe néznénk.

Rámutatott, hogy az ünnepeknek valójában össze kellene kötnie a lét közösséget, de ilyenkor mégis a különbözőséget hangsúlyozzuk. A sepsiszentgyörgyi egyetemi tanár szerint egy helyi közösség nem lehet erős, ha tagjai kétfele húznak, egymás ellen dolgoznak.

„A zászlók mérgezik a viszonyt”

A Nemzeti Liberális Párt háromszéki elnöke, Mădălin Guruianu pedig arra mutatott rá, hogy az igazság nincs senki oldalán, azt egyetlen fél se sajátíthatja ki. Hozzátette: szerinte a szimbólumok ördögi köre helyett az emberekre kellene fókuszálni, mert az utcanevek, a szobrok és a zászlók mérgezik a románok és magyarok közti viszonyt.

Guruianu ugyanakkor reméli, nem indul el egy zászlóverseny úgy, hogy december 1-én és március 15-én a két közösség egyre nagyobb méretű zászlókkal vonul végig Sepsiszentgyörgy utcáin. A vitafórum kezdeményezője ugyanakkor pozitív példákat is felsorolt, ilyenek a Szent György Napok, illetve a városnapi ifjúsági sátor, amelyet román és magyar fiatalok közösen szerveznek. Hasonló jó példa az együttműködésre a Kék Estek című zenei rendezvény, a Fórum Színház, a Mesés Karácsony és a 3M nevű akció, amelyben a Mikes Kelemen a Mihai Viteazul és a Székely Mikó Kollégium diákjai szerveznek közös eseményeket.

„December 1. nekünk nem ünnep”

A rendezvényen Sánta Imre bikfalvi református lelkész és Daniel Şanta, több civil szervezet alapítója vitázott, felsoroltak a pozitív példákat, de nyíltan megfogalmazták fenntartásaikat is. Sánta Imre rámutatott, a vallási ünnepek nem generálnak konfliktusokat, ahogyan az történik a nemzeti ünnepeink esetében. A református lelkész szerint március 15-e a szabadság ünnepe, hiszen Petőfiék a világszabadságot hirdették és meglátása szerint ehhez az eszméhez a románok is könnyebben csatlakozhatnak.

Meglátása szerint Románia nemzeti ünnepének dátuma szerencsétlenül volt kiválasztva, hiszen nincsen tekintettel az országban élő nemzeti közösségekre. Sánta Imre szerint nem lehet ünnep a magyarok számára december 1-e, mert nem tartották be az 1918-ban a magyar közösségnek tett ígéreteket, így nem hivatalos a magyar nyelv használata, nem államalkotó tényező a másfél milliós magyar közösség, nincs állami magyar egyetem, a román nyelvet idegen nyelvként tanítják, a szimbólumok használatát is akadályozzák és elzárkóznak a Székelyföld autonómiájának gondolatától.

A református lelkész szerint a Háromszéken élő románok segíthetnek a magyar közösség kéréseit továbbítani Bukarest irányába, de megfogalmazhatják elvárásaikat is az itt élő többségi magyar közösség fele is.

„Március 15. nekünk nem ünnep”

A román közösséget képviselő Daniel Şanta szerint március 15-e semmit nem jelent a románoknak, viszont december 1-e a román állampolgárok ünnepe, így a magyarokhoz is szól. Szerinte, amikor december 1-én a közös ünneplést szolgáló rendezvényt szerveztek – Voltaj koncertet vagy tűzijátékot –, a résztvevők 30 százaléka magyar volt. Daniel Şanta a közszereplőknek felelősségére mutatott rá.

Kifejtette, hogy az önkormányzati vezetők az egész közösséget képviselik, ezért kötelességük lenne részt venni a román nemzeti ünnepen. Azzal a felhívással fordult a háromszéki magyar politikusok és véleményformálók fele, hogy amikor a magyar közösségnek üzennek, legyenek tekintettel a másik fél érzékenységére is.

A vitafórumon résztvevők szerint a párbeszéd folytatása lehet megoldás, ez segíti egymás megismerését a kölcsönös bizalom és tisztelet kialakítását. A közönség soraiból felszólalók saját élményeiket idézték fel, és az is megfogalmazódott, hogy vitára kellene hívni az uszítókat is. Javaslatként hangzott el, hogy kanadai mintára meg kellene szervezni a Multikulturalitás Napját.