Nővértéka címmel indult nemrégiben egy magyar nyelvű online tudástár, amely több mint hatezer nőjogi, feminista, gender, azaz a társadalmi nemeket érintő témában született, nem csak magyar nyelvű tételt tartalmaz.

A keresőszavak alapján beüzemelt tallózóban az ismerős “hajléktalan nők”, “nők elleni erőszak”, “gyermeküket egyedül nevelő nők” kulcsszavak mellett olyan kifejezéseket is találunk, mint “fiúként nevelt leánygyermekek”, “gyermektelen nők”, “erdélyi nők”, “migráns nők”, “nők a börtönben”, “szabadkőműves nők”, “ transznemű nők”, “lágert túlélő nők”, és sorolhatnánk az érdekesebbnél érdekesebb hívószavakat. A tár műfaji megkötés nélkül archivál szövegeket a nagydoktori értekezéstől a közpolitikai jelentéseken át a blogbejegyzésekig. Erdélyieket is találunk a szerzők között, illetve roman nyelvű írásokat. 

A kezdeményezésről a nő- és a nemek társadalmi kapcsolatának kutatásában jártas dr. Acsády Judit szociológust kérdeztük, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársát.

Acsády Judit szociológus, szakfordító, angol nyelvtanár. Az MTA TK Szociológia Intézetében dolgozik kutatóként. Egyetemen óraadóként oktatott több helyen. Diákkorában lelkes aktivistaként vett részt nőmozgalmakban, és környezetvédő, emberjogi csoportok tevékenységében. Főbb kutatási területei: a nemek társadalmi kapcsolata, a nők helyzete a rendszerváltás után, a feminista mozgalmak története. Fia, Áron 17 éves, középiskolás. Szabadidejében kirándulni szeret. Ha teheti jógázni, zenés tornára, zumbára jár. Leginkább a kortárs szépirodalmat kedveli, ha a szakirodalom mellett marad rá ideje. Szívesen jár koncertekre, filmklubba vagy kiállításokra.

Mikor és miért alakult a Nővértéka, kit szolgál ki?

A Nővértéka online gyűjtemény tavaly óta érhető el, megszületésére tekinthetünk úgy is, mint Európai Uniós kezdeményezésre. A szervezet, amely támogatta a létrehozását és gondozza az adatbázist, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a brüsszeli ihletésű European Women’s Lobby hazai szervezete. Megalkotói olyan korábbi hazai (magyarországi) kezdeményezésekre alapozva hozták létre, amelyek gyakran az informális csatornákat használva, önkéntes munkával, lelkesedésből születtek meg.

Az igény arra, hogy rátekinthessünk, mi minden jelent meg a magyar szakirodalomban a nők helyzetéről, a nemek társadalmi kapcsolatáról, a kultúránk nőképéről, illetve a nőszervezetek tevékenységéről, nem új keletű. A rendszerváltást követő időszakban több kezdeményezés is irányult arra, hogy a nőtémával foglalkozó aktivistákat, kutatókat összehozza, létrehozzon egy hálózatot, ahol többet tudhatnak meg egymás munkájáról.

Ki tudna emelni néhány ilyen korai kezdeményezést?

1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi Konfliktusok Kutatóintézete adott helyet az ELTE Szociológia Intézettel közös szervezésben zajló konferenciának, Megosztott világ címmel, amely minden bizonnyal az első kísérlet volt arra, hogy több tudományág területéről, interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja a nemek helyzetét. Az itt összegyűlt kutatók, oktatók, aktivisták és egyetemi hallgatók hozták létre az első tematikus listát, amelyen egymást tudták értesíteni a nőkkel és a nemek kérdésével kapcsolatos rendezvényekről, kutatásokról és más eseményekről.

Később, egy többé-kevésbé erre a hálózatra épülő, de már jóval bővebb, szisztematikusabb online kutatói regisztert hozott létre a TÁRKI. Majd ezt követően a rendszeresen frissített lista – kutatók témaköreiről, elérhetőségeiről – megjelent az évente-kétévente kiadott Szerepváltozások című tanulmánykötetben.

A nemzeti kisebbségek nőtagjai többszörös alárendeltségben élnek, erre a Nővértékában fellelhető írások is kitérnek: több olyan vizsgálat eredménye is megtalálható a tárban, amely a Kelet-Európában kisebbségben élő nők helyzetét helyezi górcső alá. Csaknem 50 címszó tartalmaz erdélyi vonatkozású kutatást. Az erdélyi kutatók, szerzők között megtalálható például Magyari Vincze Enikő, Geambașu Réka, Bakó Boglárka, Balázs Imre József, Bokor Zsuzsa, Rüsz-Fogarasi Enikő neve is. Magyari Vincze Enikő például a nemzet, etnikum és nem találkozási pontjában lévő nők helyzetét vizsgálja, Geambașu Réka a szocialista családmodell felől közelít a témához. A Pozsonyban élő Bolemant Lilla nemzetközi kontextusban értekezik a női kezdeményezésekről és mozgalmakról.

A kezdeményezések áttekintésénél nem szabad elfelejtenünk azokat az egyetemi oktatókat vagy lelkes hallgatókat, akik women’s studies és gender studies (nőkutatás, és nemek társadalomtudománya) önképzőköröket, majd egyetemi szemináriumokat szerveztek. Az órák anyagául szolgáló szakirodalom jegyzékek is segítettek a tematika feltárásában, szakirodalom gyűjtésében.

A tudományterület sikerének mondhatjuk a néhány éve elsőként bejegyzett hazai online szakfolyóiratot, a szegedi szerkesztésű, ütős nevű TNTeF-et, Társadalmi Nemek Tudománya elektronikus Folyóiratot.

Korábban bibliográfia összeállítására többen is tettek kísérletet, akikre méltán hivatkozik a Nővértéka bemutatkozó oldala, talán érdemes Séllei Nóra, debreceni egyetemi tanár nevét kiemelni közülük, aki fáradhatatlan szorgalommal gyűjtötte az adatokat.

Mennyiben új tehát a mostani vállalkozás?

Eddig ez a legátfogóbb, legnagyobb léptékű, legalaposabb gyűjtés, amely már rég túlhaladta a személyes ismeretségeken alapuló, ki-mit tud egymásról szintet. Igazi profi munkának tűnik.

Hasznos az érdeklődők, az oktatók, kutatók, hallgatók vagy esetleg adatokat kereső politikusok, döntéselőkészítők számára. Könnyen és jól lehet benne keresni, amennyiben az embert a szakirodalom böngészése foglalkoztatja, illetve a kutatásokkal kapcsolatos feladatot kell ellásson.

Szerepe lehet a téma kicsit tágabb körben való ismertségében is?

Itt kezdődhetnek a problémák. Ahhoz, hogy sokan forduljanak efelé az adatbázis felé, tudniuk kellene róla. Vajon a női aktivista oldalak, illetve a kutatói levelezőlistákon kívül terjesztik-e máshol a hírét a gyűjtemény léterhozói, gondozói? Feladatuk-e a “reklámozás”? Ma Magyarországon sajnos a közéletben, a szélesebb nyilvánosság számára igen ritkán érhetőek el a nőtéma – nem aktuális szenzációhoz kötött – igényesebb részletei. Mint ahogy nehezen szövődnek – bár sokak által vágyottak – az igazi együttműködésen és egymás támogatásán alapuló kapcsolatok az akadémiai világ, az egyetemek, kutatók berkei és a nőszervezetek aktivistái, szakértői, áldozatos önkéntesei között. Ezt a hidat sajnos ez a gyönyörű, új gyűjtemény sem építgeti tovább.

Mennyire fedi le a tár a társadalom számára mai napig is tabu, vagy legalábbis kényes kérdéseket, mint a nők elleni erőszak, a homoszexualitás vagy az interszexualitás?

Kicsit ugyan nehezebben, de ezekre a témákra is találunk szakirodalmat. Hangsúlyosan szakirodalmat, vagyis kötetek, cikkek címeit. Ezekben nem feltétlenül tud eligazodni egy laikus kereső, aki egy adott problémára keresne választ. Ha nagyon megnézzük, hiányosságok több helyen is vannak, például leszbikus kapcsolatokra nem tudunk keresni a szexualitás címszó alatt. A nők elleni erőszak tételnél is sokféle alcímet találunk, de nem mindegyiknél vannak felsorolva címek.

Kutatási eredményeken és olvasmányokon túl, a Nővértéka kínál konkrét adattárat vagy segítséget a nőknek a hétköznapokban?

Nos, felmerül a kérdés, hogy egy ehhez hasonló nagyívű vállalkozásnak nem kellen-e kiterjednie a nők életének gyakorlati kérdéseit érintő adatok tárolására is? Gondolok itt jogi ismeretek tárára vagy jogsegély elérhetőségekre, általában véve nőszervezetekről, segélyszervezetekről szóló információkra. Ezeket a tudnivalókat ugyan sok helyen megtaláljuk szanaszét, ha egyes nőszervezetek oldalain keresgélünk, de ahhoz már ismernünk kell az adott nőszervezetet, és elérhetőségét.

Szélesebb érdeklődésre valószínűleg akkor tarthat majd igényt a Nővértéka, ha a kutatókon kívül majd más nővéreinket is szolgálni szeretné.