„A politikai pártok ne pereskedjenek a táblaügyben”


-A A+

Újraindítják a civilek a pereskedést a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyében – jelentette be hétfőn sajtótájékoztató keretében Szőcs Izabella jogtanácsos, aki korábban a Hollandiában bejegyzett European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvánnyal jogi úton kérte a táblák kihelyezését.

A Kolozs Megyei Törvényszék korábban az alapítvány keresete alapján azt állapította meg, hogy Kolozsváron annak ellenére ki kell tenni a magyar feliratokat, hogy a város magyar lakosságának számaránya nem éri el a törvényben rögzített húsz százalékot. A városháza a törvényszék döntését megfellebbezte, és a Kolozsvári Táblabíróság jogerős döntésében - perrendi kifogásokra hivatkozva - elutasította a törvényszéki ítéletet.

A táblabíróság döntésére reagálva a jogtanácsos úgy tájékoztatott, a múlt év végén Kolozsváron bejegyzett Minority Rights (melynek elnöke Szőcs Sándor ügyvéd) civil szervezettel indítják újra a városházával szemben a pereskedést. A perhez bármilyen Kolozsváron bejegyezett, vagy kolozsvári tagsággal rendelkező civil szervezet, illetve fizikai személy csatlakozhat.

„Szó sincs arról, hogy ezt a pert elveszítettük volna: fontos tisztázni, hogy első fokon a törvényszék úgy döntött, Kolozsvárnak joga van a többnyelvű helységnévtáblákhoz. Másodfokon ezt a jogot nem vitatták, a táblabíróság csupán arról döntött, hogy ezt a jogot nem egy holland szervezetnek kell kiharcolnia, azaz a holland szervezetnek nem lehet felperesi minősége. Ez szerintünk nem így van. Egy non-profit szervezetet a célja határoz meg, nem pedig a nemzetisége vagy a székhelye. A szervezet célja, hogy védje a kisebbségek jogait, de a bíróság ezt a jogát elvitatta” – magyarázta Szőcs Izabella.

A táblabíróság perrendi kifogásaira a jogtanácsos úgy reagált, hogy a bíróság így akarta elkerülni a fogas kérdés megvitatását.

Mi történt a tárgyalásokon?

A táblabíróság tárgyalása előtt a polgármesteri hivatal a külügyminisztériumtól kért véleményezést arról, hogy a tárca hogy véli, ki kell-e függeszteni a kétnyelvű táblákat, vagy sem. „Szerintem ez nem más, mint erőfitogtatás” – minősítette a hivatal lépését a jogtanácsos.

Kiderült, a külügyminisztérium véleményezésében nem arról ejtettek szót, mi legyen a táblák sorsa, hanem azt fájlalták, hogy „Magyarországon a román kisebbség nem kapja meg az őt illető jogokat, ezzel szemben Romániában minden jogával élhet a magyar kisebbség”.

Szőcs Sándor ügyvéd további példákat is felsorolt, hogy a tárgyalásokon milyen érvekkel rukkolt elő a polgármesteri hivatal. Néhány ízelítőül:

  • 1. A nemzetközi szerződéseket nem lehet alkalmazni Románia jogrendszerében. Az ügyvéd szerint erről szó sincs, sőt az emberjogi nemzetközi szerződések mindenhol előnyt élveznek.
  • 2. Minél több jogot adsz egy kisebbségnek, annál többet fog kérni. „Mert a kisebbség szervezetekbe fog tömörülni, és szembefordul a legitim hatalommal, hiszen saját hatalmi struktúrákat hoz létre” – tolmácsolta a hivatal másik érvelését az ügyvéd.
  • 3. A bíróság nem szólhat bele a közigazgatásba. „Ez híven tükrözi a hivatalnak a demokráciához való hozzáállását” – jegyezte meg Szőcs Sándor.
  • 4. Igaz, hogy 2002-ben született a helyi tanácsnak egy olyan rendelete, hogy ki kell függeszteni a többnyelvű táblákat, de ezt nem lehetett gyakorlatba ültetni. A rendeletet egy kormányhatározat miatt hozták meg, mely határozat előírta: Kolozsváron is ki kell tenni a kétnyelvű táblát, mert a ’92-es népszámláláskor több mint 20 százalékos volt a magyar lakosság számaránya a városban. A 251-es törvény értelmében ha közben lecsökken a számarány, akkor is ki kell tenni a táblákat – emlékeztetett az ügyvéd. A helyi tanács tehát elrendelte, hogy 90 napon belül kihelyezi azokat. A polgármesteri hivatal a határidőn belül költségvetési okokra hivatkozva végül nem tette ezt meg, holott a megyei tanács felajánlotta, állja ennek költségeit. „Mire az összeget belekalkulálták volna a költségvetésbe, eltelt a 90 nap. A tárgyalóteremben ezzel válaszoltak a számonkérésre” – magyarázta az ügyvéd.
  • 5. Nem a magyarsággal vannak problémáink, a városházának minden perben kötelessége fellebbezni”Olyan ország nincs is, ahol a számvevőszék számon kéri a hivatalokat, ha nem fellebbeznek. Magyarán: Romániában a számvevőszék kényszeríti a közigazgatási hivatalokat, hogy minden esetben pereljenek a végsőkig a polgár ellen” – mondta Szőcs.

Szőcs Izabella itt jegyezte meg, hogy a fenti érveknek a törvényszék nem adott helyet, de ez még nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem veszi elő a városháza.

„Itt meg kell érteni, hogy a polgármesteri hivatal részéről nem passzív ellenállással állunk szemben, hanem végig a per során aktívan tagadta, hogy a magyar kisebbségnek joga lenne a többnyelvű táblákhoz. Itt végre felvállalta a polgármesteri hivatal igazi arcát. Láttuk azt, hogy mit gondolnak konkrétan, nem bújtak a látszat-multikulturalizmusuk mögé” – kommentálta a jogtanácsos.

„A polgármesteri hivatal jogásza a tárgyaláson kijelentette, hogy a European Committee Human Rights Hungarians Central Europe alapítvány nevében a Közép-Európa szerepel, Románia pedig nem Közép-Európa” – tette fel az i-re a pontot Szőcs.

A politikai pártok vonuljanak vissza

„Felkérném nyilvánosan az összes politikai pártot, az RMDSZ-t, az MPP-t és az EMNP-t, hogy ne pereskedjen ebben az ügyben. Huszonöt év állt a pártok rendelkezésre, hogy ezt megtegyék. Hagyják, hogy a kezdeményezés maradjon civil, mert ettől lesz sikeres” – utalt a jogtanácsos az RMDSZ és az EMNP részéről érkező nyilatkozatokra, amelyek az ügy jogi útra tereléséről biztosították a nyilvánosságot.

Az EMNP Kolozs megyei szervezete a civilek sajtótájékoztatója idején kiadott közleményben tudatta, hogy beadványban kérte a polgármesteri hivatalt a kétnyelvű táblák kihelyezésére, és ha ez nem történik meg, ugyancsak bepereli a hivatalt. Kolozsvár polgármesterének lehetősége van arra, hogy hosszadalmas jogi procedúrák nélkül rendelkezzék a többnyelvű táblák kihelyezéséről. Az EMNP arra kérte a kolozsvári civil és érdekvédelmi szervezeteket és magánszemélyeket, hogy hivatalos formában, a városvezetéshez címzett levélben kérjék alapvető nyelvi jogaik tiszteletben tartását.

„Azért jelentettem ki ennyire konkrétan, hogy ne indítson pert, és ne kovácsoljon az ügyből tőkét egyik politikai párt sem, mert a következő helyzetbe juthatunk: beindul ugye a civil szféra pere, a mi perünk, aztán az EMNP és az RMDSZ részéről egy-egy másik, és az első dolog az lesz, hogy össze fogják kapcsolni a hármat. Lesz három felperes, és ez azt feltételezi, hogy minden beadvány minden pontjában, vesszőjében meg kell egyezni. Az elmúlt 25 év nem azt mutatja, hogy ez a politikum részéről lehetséges. Ne erre menjen rá a siker” – fejtegette a jogtanácsos.

A Musai-Muszáj már csatlakozott

A sajtótájékoztatón a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport néhány képviselője jelezte, csatlakozik a perhez. Kiáltványt olvastak fel, amelyben kifejtik: „Nem tűrjük, hogy a városháza multi- és interkulturalizmusról beszéljen, miközben peres úton gáncsolja el a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését. Kétszínűségnek, olcsó politikai fogásnak nevezzük, és elutasítjuk, hogy Emil Boc polgármester magyarul köszöntse a tömeget március 15-én és augusztus 20-án, miközben a polgármesteri hivatal az Európai Ifjúsági Főváros pályázatban vállalt többnyelvűséget nem ülteti gyakorlatba”. A kiáltvány teljes szövege itt olvasható. A kiáltvány azt is tartalmazza, hogy a csoport milyen lépéseket tervez a továbbiakban.

A perhez 30 nap múlva lehet felperesként csatlakozni, egy hónapba telik, amíg a polgármesteri hivatalnál megteszik a per beindításához szükséges lépéseket. Azok a szervezetek, fizikai személyek, amelyek csatlakozni szeretnének, Szőcs Izabellához fordulhatnak.

Peren kívüli akciók

Szőcs Sándor ügyvéd elmondta, gondoskodnak róla, hogy Kolozsvár testvérvárosai is tudomást szerezzenek a városháza többnyelvűséggel szembeni gyakorlatáról. Nemzetközi fórumokhoz fordulnak, hogy a városháza is tisztában legyen, alkalmazhatók-e a kisebbségvédelemről szóló nemzetközi szerződések. Végül arról is tesznek, hogy Hollandia kormánya is megtudja, „Kolozsváron nincs keresnivalójuk az idegen civil szervezeteknek”. 








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X