Miért büszke egy magyar arra, hogy román?
Meredek következtetéseket lehet levonni az IRES közvélemény-kutató legújabb, a román nemzeti identitástudatot (is) vizsgáló felméréséből. E szerint a romániai magyarok 77,8 százaléka büszke arra, hogy román, 41,7 százalékának mégis elege van az országból. Az IRES két évvel ezelőtti hasonló tárgyú felmérését ismételte meg.
A 2012-es adatok szerint a románok 91,1 százaléka büszke románságára, a romáknak pedig a száz százaléka. Büszkesége ellenére tízből négy román állampolgár már gondolt arra, hogy elhagyja az országot. Az emigrálásra főleg a felsőfokú végzetséggel rendelkezők és a fiatalok hajlamosak, felmérés szerint a 18-35 év közöttiek 54,4 százaléka szívesen elhagyná Romániát.
Dâncu: nem utasítják el állampolgárságukat
Vasile Dâncu kutatásvezető, az IRES igazgatója szerint nincs ellentmondás abban, hogy a megkérdezett magyarok elsöprő többsége büszke „románságára". A maszol.ro-nak elmondta: a magyar alanyok értelmezésében a „büszkeség" az állampolgárságra, nem a román nemzethez tartozásukra vonatkozik.
„A magyarok előnyben részesítik a nemzetiségüket, a nagy magyar közösséghez tartoznak, és ezt mi tiszteletben is tartjuk. A normalitás jelének tekinthető az, hogy a nem utasítják el masszívan az állampolgárság fogalmát, az esetükben románnak lenni nem etnikai hovatartozást jelent" – fogalmazott Dâncu.
A felmérés szerint a román megkérdezettek 25 százaléka állítja, hogy elege van Romániából, a magyarok körében ez az arány már 40 százalék. Dâncu a növekvő elégedetlenséget azzal magyarázza, hogy Románia nem fejlődött szinkronban a nyugat-európai államokkal, az országban élő magyarok és románok pedig az európai országokhoz viszonyítják a helyzetüket, így azzal szembesülnek, hogy hazájuk nem nyújt számukra az európaihoz hasonló életszínvonalat.
A szociológus szerint az ország lakosai egyre inkább észreveszik a saját és a gyerekeik fejlődési lehetőségeinek korlátait, egyre nagyobb a jövő iránti bizalmatlanság, az előreláthatatlanság, ilyen körülmények között a migráció felértékelődik, fontos pénzkeresési lehetőséget jelent.
„A lakosság elégedetlensége az életszínvonalra, a kereseti lehetőségekre vonatkozik. A politikusoknak aggódniuk kellene a felmérés eredményei miatt, mert az utóbbi 20 év politikai sikertelenségét igazolják" – magyarázta Dâncu.
Románia 36 százalékban „ideális ország"
A két felmérés szerint 2010 óta 59-ről 51 százalékra esett azoknak a száma, akik szívesen élnek Romániában. A többiek, ha rajtuk múlna, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Olaszország vagy – elsősorban európai – országban élnének legszívesebben. A kutatásban résztvevők 36 százaléka „ideális országnak" tartja hazáját, de a többség Németországot, Amerikát, Svájcot és Olaszországot nevezte meg „álmai" országának.
A romániaiak közül 19 százalék véli úgy, hogy Románia biztos jövőt nyújthat a fiataloknak, mégis 62 százalékuk úgy látja, a fiatalok inkább itthon tudnak érvényesülni. 2010-hez képest 5 százalékkal emelkedett azoknak a száma (28 százalékra), akik szerint Románia civilizált életkörülményeket tud biztosítani, 30 százalék szerint pedig tisztességes az életszínvonal.
A külföldre való kivándorlás viszont egyre nagyobb tömegeket foglalkoztat, a románok mintegy negyede gondolt arra, hogy véglegesen elhagyja az országot, azok közül akik már szerencsét próbáltak, 86 százalékuk elégedett az eredménnyel (9 százalékkal több mint 2010-ben). A kiránduló kedv is látványosan (10 százalékkal) megemelkedett, 2012-ben a lakosság 57 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e turisztikai célokból külföldön.
A patriotizmus örök érték
A kutatásban résztvevők 54,3 százalékkal a hazafiasságot továbbra is aktuális értéknek tekinti. Ötből négy román hazafinak tartja magát, ez a magatartás az idősebb generáció körében elterjedt, a fiatalok és felsőfokú végzettséggel rendelőzők körében kevésbé jellemző.
A románokra jellemző erények között legtöbben a szorgalmat (13 százalék), vendégszeretetet (7 százalék) és derűlátást (5 százalék), míg a hibák között a bűnözést (16 százalék), lustaságot (5 százalék) és hazugságot (5 százalék) említették.
A felmérés Románia lakosságának reprezentatív mintáján készült. 2012. október 23-án 1289 nagykorú személy vett részt a telefonon lebonyolított kérdőíves kutatásban – a hibahatár +/- 2,8 százalékos. Hasonló felmérést 2010-ben is végeztek. A kutatás részletesebb adatai megtekinthetők itt.
- 34278 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34280 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34281 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34282 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34283 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34283 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni