Szobrot állítanák fel a következő hónapokban Szatmárnémetiben gróf Széchenyi Istvánról, köztéren és a belvárosban. Ez lesz a „legnagyobb magyar” első szobra a rendszerváltás után Romániában.

A hírt egy hétvégi sajtótájékoztatón jelentette be Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, aki kijelentette: annyi szobor van már a városban, köztük magyar személyiségeknek is jó néhány, hogy ideje az egyetemes magyarság egyik legmarkánsabb képviselőjének is egyet állítani .

Kőszegremete a gróf halála után elsők közt emelt 1861-ben tiszteletére emlékoszlopot – érvelt a politikus. „Illő, hogy most is az elsők közt lépjünk, hisz Széchenyi olyan példája a nemzetnek, aki ma is eleven hat az értelmes cselekvésre. Igen, az értelmes cselekvésre, mert híres mondása szerint a nemzetnek nem száj, hanem tett hazafiakra van szüksége” – fogalmazott Pataki.

Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, az RMDSZ városi elnöke mindjárt meg is toldotta egy másik Széchenyi idézettel: minden nemzetnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel. „Így hát nem csak nekünk, de az anyaországnak is olyan van, amilyet megérdemel” – jegyezte meg a politikus, aki szerint annyi más mellett Széchenyi abban is segítségükre lehet, hogy az egy év múlva esedékes helyhatósági választáson a helyi magyarság visszaszerezze a város vezetését.

Az Országos Széchenyi Kör szatmári szervezete jött elő még a múlt nyáron a szoborállítási ötlettel, amit az RMDSZ azonnal felkarolt és melléje állt, hogy megkapják rá a szükséges hivatalos engedélyt és elsősorban közadakozásból, de némi anyaországi segítséggel is sikerüljön összegyűjteni a költségek fedezéséhez szükséges 55-60 ezer lejt.

Lapunk munkatársának, Sike Lajosnak, aki egyben az említett civil szervezet helyi vezetője is, kellő tapasztalata van abban, hogyan kell az ilyesmit lemenedzselni, hisz elmúlt 25 évben számtalan Széchenyivel kapcsolatos rendezvényt hozott össze, megannyi segítőkész Széchenyi-barátra tett szert az egész Kárpát-medencében.

Elmondása szerint már a hírre többen jelentkeztek. Volt, aki azt válaszolta: „Minden kis költőcske meg egyházi személyiség szobrára szoktam adni pénzt, bár nem mindig győződtem meg a közért végzett tevékenységük hasznáról. Hát akkor a legnagyobb magyar szobrára nem adakoznék?”

A kezdeményező úgy véli, hogy az engedélyeztetésnek nem lehet akadálya, mert Széchenyinek jó a román megítélése és sajtója, elsősorban azért, mert a magyar parlamentben ugyanazokat a jogokat kérte a nemzetiségeknek is, mint a magyaroknak.

A szobor elkészítését Parádi-Szodorai Hajnalka képzőművészre bízták, többek között az ő műve a szatmárnémeti Kossuth-kertben álló, jól sikerült Kiss Gedeon-szobor is. A sajtótájékoztatón egy tanulmányt is bemutatott a gróf Széchenyi István bronzból öntendő mellszobráról.

A szobrász elmondta, hogy már a marosvásárhelyi öntőmesterrel is megbeszélte a részleteket, rajtuk nem múlik, hogy újabb munkája, még az őszön, a kiszemelt helyére kerüljön: a volt Szécsenyi utcában, a katolikus székesegyház és a püspökség közelében.