Cáfolta a maszol.ro-nak egy finnországi nemzetközi iskola, a International School of Vantaa igazgatója, hogy 2016-tól eltörölnék Finnországban a tantárgyakat. Az oktatási reformjuk az interdiszciplinaritást ülteti gyakorlatba, miközben idehaza már annak is örülnénk, ha elmagyaráznák, milyen tantárgyat miért oktatnak.

Míg a finn iskolákban egyre inkább a tantárgyak közötti átjárhatóságra, az általános kompetenciákra helyezik a hangsúlyt, addig Romániában sokak szerint már az is előrehaladást jelentene, ha több lenne a választható tantárgy.  A Helsinki melletti Vantaa város nemzetközi iskolája, az International School of Vantaa igazgatója a maszol.ro-nak cáfolta, hogy a Finnországban a tantárgyak közötti átjárhatóság a tantárgyak eltörlését jelenti, a 2016-ban életbe lépő úgynevezett jelenségalapú oktatás ugyanis nem erről szól.

"Az oktatási reform nem a tantárgyak eltörléséről szól, ez most lehetetlenség lenne, hiszen a tantárgyakra épül a tanári képzés és az oktatás. A reform az együttműködésről szól: minden tanárnak egy évben legalább egyszer csatlakoznia kell egy olyan projekthez, amely egy témát több szempontból közelít meg. Például a víz témája sok szempontból vizsgálható. A témát, a jelenséget a tanárok más tanárokkal és a diákokkal együttműködve oktatják, ha szükséges, akár 2-3 héten keresztül. Nálunk az iskolában ez már működik: például a hang témakörét a zene, a fizika és a biológia tanár együtt ismertette a diákokkal, és a foglalkozásokat ennek megfelelően alakították ki" - magyarázta a maszol.ro-nak Sanna Manner.

A témák szerinti, pontosabban a jelenségalapú oktatás a finn iskolákban 2016-tól lesz kötelező, de ekkor sem fognak egész tanévben így tanulni a diákok, csupán időközönként. A reform másik lényeges pontja az iskolaigazgató szerint a diák felelősségére, bevonására vonatkozik. Eszerint a körüljárandó téma kapcsán a diák is beleszólhat abba, hogy milyen megközelítésben, hogyan szeretne tanulni az adott témáról, hogyan szeretne dolgozni a diáktársaival és a tanárokkal. Az oktatási reformról bővebben itt olvashat. 

A diákok szabadsága a tantárgyak összeválogatásában is nagy. Középiskolában például a kötelező kurzusokon kívül a diák eldöntheti, hogy milyen tantárgyakat szeretne tanulni.

Mi a helyzet idehaza?

Kalóz János iskolapszichológus szerint Romániában már az is sokat javítana az oktatás minőségén, ha több választható tantárgyat vezetnének be. "A gyakorlati tudás hangsúlyozása, ugyanakkor az érzelmi intelligenciát, a társas kapcsolatokat, a kommunikációs készségeket is fejleszteni kellene" - magyarázta.

Véleménye szerint, ami rendszeresen kimarad a hazai oktatásból, az a miértek megválaszolása: „Sok gyerek, aki hozzám jön, arról panaszkodik, hogy például nem szereti a matekot, és nem is érti, miért kell tanulnia”. Kalóz elmondta, hiányolja az együttműködést, a párbeszédet, hiszen gyakran a gyerekek feje fölött döntenek.

Döntések egyik napról a másikra

Vörös Alpár, az Apáczai Csere János Líceum igazgatója szerint az egyik napról a másikra meghozott döntések is sokat rontanak az oktatás hitelességén. „A nyugati társadalmakban a változtatások úgy működnek, hogy hozunk egy határozatot, és három év múlva elkezdjük alkalmazni” – fogalmazott. Emlékeztetett, hogy 15 éve a tanterv szempontjából nagy változtatás nem történt itthon, más területen pedig egyik napról a másikra hoznak meg döntéseket, teljesen előkészítetlenül.

 „A másodikosok, negyedikesek, hatodikosok vizsgáinak ebben a formában nincs értelme, nem látjuk mi, pedagógusok, hogy mi ezeknek a célja, kimenetele. Ezeket tavaly lebonyolítottuk, és azóta sem kaptunk visszajelzést, hogy hogyan tovább, mihez igazodjunk, milyen következtetéseket vonhatunk le” – magyarázta az igazgató.

Elmondta, véleménye szerint a diákság azt várja el, hogy legyen egy mankó, egyfajta szamárvezető, amihez igazodni tud, a túl nagy szabadságot nehezen kezelik. A román és magyar oktatás közötti különbségeket például nehezen emésztik meg: az előbbi esetében rigorózus elvárás-rendszer van, amihez igazodniuk kell, míg a magyar tanításánál és vizsgázatásánál nagyobb a szabadság.

Iskola diákszemmel

Az általunk megszólaltatott diákok leginkább az unalmas órákra panaszkodnak, arra, hogy nem látják át, nem magyarázzák el nekik, mit miért tanulnak. „Én nem bánnám, ha az iskolába nem úgy mennék be naponta, mint akire csak az unalom vár” – mondta egy tizedikes kolozsvári diáklány.

Egy végzős fiú szerint a mostani állapotokat nem kell gyökeresen megváltoztatni, elég volna, ha „mindent szerethetőbbé tennének”. Szerinte fontos, hogy ne csak "egy irányba" haladjon a diák, hanem a középiskolában is tanuljon mindenfélét, „de persze mértékkel”. Mint mondta, annak sincs értelme, hogy irodalomból és kémiából is ászt akarjanak faragni a diákból, de az sem, ha csak egy dologhoz ért.

A finn felsőoktatás is leköröz

Péter László szociológus tavaly a finn Jyväskylä városban a helyszínen ismerhette meg az ország felsőoktatási rendszerét, miután ösztöndíjat nyert a Jyväskyläi Egyetemre. Mint felvázolta, az alapképzés formáját tekintve nincs alapvető különbség a román és finn rendszer között, a tanároknak (az iskolákban is) azonban általában nagyobb autonómiájuk van, ez a pozíció egyike a legmagasabbra értékelt és leginkább tisztelt szakmáknak – amit anyagilag is jutalmaznak.

A hallgatók autonómiája szintén nagyobb, de a felelősségük is, ugyanakkor motiváltabbak – tette hozzá. A hagyományos oktatási formák mellett a diákoknak sok kreatív és gyakorlati házi feladatot kell elkészíteniük, amelyeket egyénileg és közösen kell megoldaniuk.

„A rendszer a bizalomra épül, pályázáskor például nem kellett lefordítanom és hitelesítenem a szükséges iratokat. A rendszer ugyanakkor decentralizált, a diplomákat például az egyetemek bocsátják ki” – magyarázta a szociológus. Beszélt arról is, a felsőoktatás teljesen ingyenes nemcsak az uniós, hanem az EU-n kívüli országok állampolgárainak is, bár utóbbiról társadalmi vita folyik. Létezik mind a finanszírozás, mind a munkahelyek tekintetében egy szerves kapcsolat az oktatás, a piac és a társadalom között, a gazdasági szféra cserében igyekszik beleszólni az egyetemi oktatás kérdéseibe.