Akik abból élnek, hogy naphosszat tévéznek
A cím túlzás: mint interjúnkból kiderül, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagjai nem a tévékészülékek előtt ülve vadásszák nap mint nap a hazai médiumok törvényszegéseit. A testület frissen megválasztott tagját, Turos Lorándot kérdeztük munkájáról és a CNA feladatairól.
Mielőtt az RMDSZ hat éves mandátumra jelölte, márciustól hét hónapig már az Országos Audiovizuális Tanács tagjaként tevékenykedett, póttagként Szász Attila helyett „ugrott be" a testületbe. Mennyire volt nehéz ellátni az új munkakörből adódó feladatokat?
Nekem nem tűnt különösebben nehéznek, hiszen olyan területeken dolgoztam korábban is, amelyek közvetlenül kapcsolatban álltak az audiovizuális tanáccsal. Megfordultam rádiónál, sajtóban, az Országos Rádiókommunikációs Társaságnál, amely fő tevékenysége a sugárzás, digitális átállás irányítása. Tehát egyáltalán nem idegen terület számomra a telekommunikáció.
Elsősorban mi a dolguk a CNA tagjainak? Naphosszat nézik a televíziót, hallgatják a rádiót és megpróbálják kiszúrni az audiovizuális törvénybe ütköző vétségeket?
Nem teljesen így van. Vannak kollégák, akik ezzel foglalkoznak, hogy folyamatosan monitorizálják a tévék és rádiók műsorait, de a tanács feladata elsősorban az, hogy az audiovizuális törvény mentén részletes szabályozásokat kezdeményezzen, ajánlásokat tegyen ezen a területen.
Idén egyre másra érkeztek a hírek a CNA által megbüntetett televíziókról. Ilyen sok a kihágás audiovizuális téren?
Ebben az évben, lévén hogy választási év volt, és a tévék jelentős része a kampányra összpontosított, az átlagnál nagyobb súllyal bíró és szám szerint több kihágás történt, ezért idén valóban több büntetést is róttunk ki. De egyébként elsősorban nem az a CNA feladata, hogy büntetőszerv legyen, hanem az, hogy a piaci szereplőkkel lehetőleg közösen és a tévénézők-rádióhallgatók igényeit figyelembe véve szabályozza ezt a területet.
Mi a kiróható legnagyobb szankció?
Ha pénzbüntetésről beszélünk, akkor 200 ezer lej a maximum, ezen felül meg lehet szüntetni a műsorszórási jogot, ez az úgynevezett elsötétítés – 10 percre vagy akár 3 órára is. Nagyon-nagyon drasztikus esetben: visszavonható a sugárzási jog, a licenc.
Miután a CNA meghatározta a büntetést valamilyen kihágás kapcsán, egyes televíziók perelni kezdenek, mások nevetve kifizetik a bírságot, és folytatják a kihágások sorát. Ilyen körülmények között mennyire nehéz ellátnia feladatát az audiovizuális tanácsnak?
Az, hogy nevetve kifizetik a bírságot, és másnap ugyanott folytatják, ahol abbahagyták, valahol azt jelenti, hogy a bírság mértékével van gond, vagy azokkal a szankcionálási lehetőségekkel, amelyekkel a tanács rendelkezik. De hát a törvény ilyen szempontból megköti a kezünket, maximalizálja a bírságokat is, és tételesen leírja, hogy melyek azok a lehetőségek, amelyekkel élhetünk. Nem tudjuk túllépni a törvényi keretet. Hogy egyesek perelnek? Ez természetesen szíve joga mindenkinek, és hál' istennek, jogállamban élünk, bármilyen hatósági döntés ellen bárkinek fellebbezési lehetősége van. Ez így jó, ez így normális, ennek így kell lennie.
Az OTV-vel több peres ügye is volt az audiovizuális tanácsnak. Mi most a helyzet Dan Diaconescu televíziójával?
Az OTV-nél a licensz hátralévő időtartamának megfelezése volt a legnagyobb büntetés, amit háromszor rendelt el a tanács. Mindhárom esetben a televízió tulajdonosai bírósághoz fordultak, és a bíróság hatályon kívül helyezte a tanács döntését.
Volt-e már olyan eset, hogy magyar nyelven sugárzó rádiót, televíziót kellett megbírságolniuk?
Amióta én a tanács tagja vagyok, még nem találkoztam ilyen esettel, és nem tudom, hogy az előző évek során volt-e erre példa. Nekem az a tapasztalatom, hogy a magyar nyelvű rádiók és televíziók fokozottan figyelnek arra, hogy a törvényes előírásokat betartsák.
Kijelenthető, hogy inkább tiszteletben tartják a törvényt, mint a román nyelven sugárzó médiumok?
Azt gondolom, hogy a román televíziók, rádiók jelentős része szintén betartja a szabályokat. Romániában 750 televízió- és 650 rádiólicenc van, ebből körülbelül 5-6 csatornával van gond, és azokkal folyamatosan. Nem mondanám, hogy létezik egy törésvonal annak mentén, hogy magyar vagy román médiumról van-e szó.
Közeledik a választási kampány. Melyek a leggyakoribb kihágások ilyenkor?
Idén már volt egy ilyen időszakunk. A kampány alatt megszaporodnak azok a kihágások, amelyek a politikai műsorokkal kapcsolatosak, kiegyensúlyozottság és pártatlanság hiánya, sok esetben nem szólaltatják meg a másik felet adott kérdésekben, és úgy beszélnek egy politikusról, annak vélt vagy valós tetteiről, kihágásairól, hogy az illetőt nem kérdezik meg, csak a politikai ellenfelek nyilatkoznak. A tanács a kampányra vonatkozóan elfogadott egy határozatot csütörtökön, az audiovizuális törvény és a választásokról szóló törvény alapján fogalmaztunk meg bizonyos szabályokat. Azt szeretnénk, hogy a médiában elsősorban a programokról, politikai célokról essék szó, pozitív kampányt szeretnénk látni.
- 34279 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34281 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34282 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34283 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34284 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34284 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni