A terrorizmusról, kelet és nyugat viszonyáról, az iszlámról beszélgetett Péter László szociológus és Papp-Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel és Csiki Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársával az 5. Szociológus Napokon, csütörtökön.

Az Iszlám Állam Szíriában polgárháború eredményeként jött létre, vezette fel a beszélgetést a terrorista csoportosulás kapcsán Tálas Péter. Elmondta, differenciált fogalmi rendszert kell kialakítanunk: sok válság létezik, terrorizmus, gerillaharc, felkelés stb., a csecsen háború például gerillaharc is volt, később a terrorizmus is jellemezte. Az ISIS olyan ernyőszervezet, amely eredetileg terrorcselekményeket követett el, esetükben viszont fordított folyamatokat látunk: a fegyveresek megtalálták azokat a helyeket, ahol legalábbis külső szempontból legitim módon tudnak tevékenykedni. Miközben a háborút szabályozza a nemzetközi jog, figyelmeztetett, a polgárháború külsőleg legitimálható lehet.

A csoport különlegessége, hogy tapasztalt harcosokat tömörít, a bipoláris világrendet követően számos fegyveres konfliktusban megjelentek ezek az emberek, a boszniai, a csecsen, a líbiai, a szíriai eseményeknél egyaránt, akár személy szerint is.

Az ISIS az első ugynakkor, amely területet tudott szerezni, és előnyükre szolgál, hogy erős szunnita-síita harc zajlik ott – összegezte a szakértő kiemelve, amíg ez nem lesz rendezve, a szunnita társadalmat nem húzzák ki az ISIS alól, addig ez a konfliktus marad.

Csiki Tamás szélsőséges fegyveres csoportnak nevezte az ISIS-t, egyrészt az ideológiai elemre utalva, másrészt az erőszakos eszközökre. A jelenséget az iszlám válsággal magyarázta részben, azt hangsúlyozva, a klasszikus nyugati hatalmak túlságos erejével nem tudott mit kezdeni az iszlám – a nyugat kihívásaira sem tudnak megfelelő válaszokat adni, a fundamentalizmushoz térnek vissza. Válságban van viszont – elsősorban Irak és Szíria esetében az államhatalom is, mondta.

Beszélt az Iszlám Államról mint brandről is: az ideológiához kapcsolódik, hogy Abu Bakr al-Bagdadi kalifaként nevezte meg magát, a szakértő azonban nem tekinti államnak a berendezkedést annak ellenére, hogy brandként jól működik ez a megnevezés. Ugyanakkor egyfajta franchiset alakítottak ki, „leányvállalatokat” – a Boko Harammal, a líbiai szélsőségesekkel megtalálták a hangot például.

Tálas Péter arról beszélt, az Iszlám Államban „nem éppen vallásfilozófusok a fiúk”, az iszlamista dzsihád nem annyira az iszlám, mint inkább a globalizáció terméke. Azzal viszont, hogy al-Bagdadi kalifának nevezi magát, felidézte azt az előírást, hogy egy igazi muzulmán nem halhat meg úgy, hogy nem tett hűséget a kalifának. A muzulmán társadalmak azért sem tudják teljesen elítélni őt, mert azt ítélnék ezzel, akit a hitük szerint nem szabad nekik – fejtette ki. Elmondta azt is, bár fenyegetve érezzük magunkat az ISIS miatt, ez egy szunnita-síita belharcként kezelendő jelenség.

Tálas Péter arról beszélt, a nyugat nem igazán érti az arab társadalmi berendezkedéseket, már a fogalmak szintjén sem: a demokrácia alatt is egyet értünk mi, és egyet ők. Nem kell viszont ilyen messzire menni: még kelet-közép-európai társadalmak demokráciaértelmezése is „sajátos”.

A legtöbb elemző szerint a gyarmattartók által örökül hagyott állami berendezkedések nem illettek a keleti társadalmakhoz, nem saját maguk teremtették meg azt az államalakulati formát, amire szükségük lett volna – mondta Tálas. Nem biztos abban, hogy másoknak is arra a fejlődési útra van szükségük, ami a nyugaton végbement – fogalmazott leszögezve, véleménye szerint a muszlim út sem működőképes.