Népszavazást kezdeményez Maros megyében az RMDSZ és az MPP, hogy a Hármasfaluként „erőszakosan eggyé olvasztott” Szentistván, Csókfalva és Atosfalva ismét visszanyerhessék identitásukat.

Az 1968-as közigazgatási törvénnyel vette el az akkori hatalom a három Maros megyei falu identitását, és hozott létre egy új települést Hármasfalu elnevezéssel – tájékoztatott Brassai Zsombor és Bíró Zsolt szerdán. A Maros megyei RMDSZ elnöke és az MPP elnöke elmondták, a helyiek ezt az 1989-es fordulat után úgy próbálták orvosolni, hogy valamennyi településhez kihelyezték annak eredeti nevét.

Miután a kormány helyi képviselete elégedetlenkedett, hogy a településnevek csak magyarul szerepelnek, azok román megfelelőjét is kifüggesztették. Ám nemrégiben a jelenlegi prefektus újabb kifogásokat fogalmazott meg, például azt, hogy a táblák akadályozzák a gépkocsi forgalmat és balesetveszélyesek – tájékoztattak az elnökök.

Bíró megjegyezte, a helységnévtábla ügye mesterségesen felfújt ügy, hiszen azok magánterületen állnak és egyáltalán nem jelentenek veszélyt a forgalomra.

Mi az eljárás?

Annak érdekében, hogy a három falu visszanyerhesse törvényesen is az identitását, közös kezdeményezés született: az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt a procedúra elindítását kéri, amelynek első lépése a népszavazás kiírása. Így a község lakosságára bíznák annak eldöntését, hogy szeretnék-e, ha a három falu különválna.

Amennyiben ez sikerül, és a prefektus is láttamozza, a parlament elé terjesztik, hogy törvénymódosítással tegyék hivatalossá a pozitív eredményt.

A népszavazáson nem csupán a három falu, Szentistván, Csókfalva és Atosfalva lakosságának kell döntenie, hanem a közeli települések lakóinak is, úgy mint Szolokma, Székelyabod és Makfalva, hiszen a települések Makfalva községhez tartoznak.