A beígért déli órák helyett csupán hétfőn délután öt órakor tudták meg a megyei vizsgáztató bizottságok, melyik megyébe szállítják javításra az érettségi dolgozatokat. Kedden magyar nyelvből írtak a vizsgázók, Hargita megyéből például a szomszédos megyébe vitték a dolgozatokat. 

A könnyűnek tűnő román írásbeli után kedden magyar nyelv és irodalomból vizsgáztak az érettségizők. Összesen több mint 7500, nemzeti kisebbségekhez tartozó diák iratkozott fel az érettségi keddi próbájára.

Maros megyében például 1887-en jelentkeztek a vizsgára, akik közül 1830 magyar és 57 német anyanyelvű. A magyarok közül 17 diák nem jelent meg a vizsgán, a németek közül egy hiányzott.

Ady Endre a kedvencek között

Marosvásárhelyen a diákok többsége szerint könnyűek voltak magyar nyelv és irodalomból a tételek. „Nehezebbre számítottam” – mondta a maszol.ro érdeklődésére Vajda Harmat, aki matematika-informatika osztályba jár. „Rengeteg verset elemeztünk, és igaz, hogy sokra nem jutott idő, de ez a vers azok közé tartozott, amelyet ismertem, tudtam” – mondta a diáklány.

Mint arról már beszámoltunk, kedden a reál szakosok Ady Endre Új vizeken járok című versét kapták első tételként, amelyet több szempont szerint kellett elemezni. A második tételben Hegedűs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka című kötetének egyik részletét kellett megvizsgálniuk. A harmadik tételben két oldalas értekezést vártak a diákoktól Hőstípusok a 19. század epikájában címmel.

Hargita megyéből egy hasonló méretű, szomszédos megyébe viszik az írásbeli dolgozatokat javítani – tájékoztatott megkeresésünkre Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő. Hozzátette, mivel nem sajtónyilvános, pontosan melyik megyéből hová szállítják a dolgozatokat, ezért nem nevezheti meg a helyet. A főtanfelügyelő elmondta, a megyecserés javítási módszer gyakorlatba ültetésekor a vizsgázók számát és etnikai összetételét is figyelembe vették, így megfelelő kezekbe kerültek a hétfői román írásbeli dolgozatok is. Hétfőn a megyei vizsgáztató bizottságok a beígért déli órák helyett délután öt órakor tudták meg, hová szállíthatják a dolgozatokat. A zsákokba csomagolt és lepecsételt dokumentumokat egy csendőr, a megyei vizsgáztató bizottság elnöke és egyik tagja, valamint a minisztériumi megbízott jutatta el autóval a kijelölt helyre. 

A humán szakosoknak adott tételt sem nevezték nehéznek a vizsgázók, akik szintén napirenden voltak a verselemzésekkel, a feladott szövegértelmezés is jól ment.

Ők első tételként Kölcsey Ferenc Huszt című versét értelmezték különböző szempontok alapján, a második tételben egy szöveg állandósult szókapcsolataira, kommunikációs funkciójára voltak kíváncsiak a tételösszeállítók, valamint arra, ki hogyan érvel a Ki korán kel, aranyat lel közmondás igazságtartalma mellett.

A harmadik tételben két oldalas értekezést vártak az érettségizőktől A cselekmény, konfliktus, hős átértelmeződése a 20. századi drámában címmel. A tételek itt böngészhetők. 

A román nehezebb?

Arra a kérdésünkre, hogy szerintük miben különbözik a román és a magyar vizsga, azon túl, hogy egyik anyanyelv, a másik meg idegen nyelv, az egyik diáklány elmondta: magyarból száz verset kell megtanulni, elemzéseket, szövegeket, románból ennél jóval kevesebbet.

Sok diák viszont úgy látja, az érettségin nem a képességeket mérik fel. „Az a baj, hogy az érettségi nem az általános műveltséget tükrözi, nem azt, amit négy év alatt sikerült megtanulni, és ami meg is maradt. Sokkal inkább arról szól, hogy a kötelező szövegeket mennyire sikerült az agyunkban rögzíteni, és nem az önálló gondolkodásról, vagy annak a képességnek a fejlesztéséről” – magyarázták többen is.

Arra a kérdésre, négy évi rendszeres tanulás nélkül sikerülhet-e valakinek az érettségije, és egyáltalán, fontosnak látják-e a rendszeres felkészülést, a legtöbben elmagyarázták, nagyon fontosnak gondolják a rendszerességet, hiszen erre alapoznak, amikor kimondottan a vizsgára készülnek. „Önmagunkkal szemben már volt, van egy magas követelmény. Mindig többet és többet akartunk elérni, bizonyítani saját magunknak” – mondta a Bocskai-nyakkendős fiatalember. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumban a fehér ingnek, fekete szoknya/nadrágnak és a hagyományos Bocskai nyakkendőnek hagyománya van.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e buli az érettségi után, az iskola előtti parkban csoportosuló diákseregből egyvalaki úgy válaszolt, hogy egyelőre nem, mert ha az érettséginek vége, jön az egyetemi felvételi. „Esetleg majd utána” – érkezett a válasz második fele.