Tény, hogy Patarét létezik, és ez a diszkrimináció jele – indította a kolozsvári szeméttelep mellett élő közösségről szóló előadását Tonk Gabriella szerdán, az EU Táborban. A felzárkóztatási projekt vezetőjének előadása után Tischler Ferenc, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere beszélt az őrkői közösség helyzetéről.

A Kolozsvár központjától nyolc kilométerre fekvő telepről Tonk Gabriella elmondta, lakossága nem homogén,és ahogy az országos cigányságra jellemző, úgy Pataréten is különböző történetek, belső szervezettségek léteznek, különböző erőforrásokhoz jutnak hozzá.

A legrégebbi közösség a Dallas: a nyolcvanas évek során alakult ki, a város körüli falvak többségében roma lakosai az értékesíthető hulladék miatt költöztek a szeméttelep mellé. Ezt követően további csoportok érkeztek Patarétre, és a kétezres évektől az, hogy egyáltalán további közösségek kényszerültek a szeméttelep mellé, a kolozsvári adminisztráció diszkriminációja miatt van.

Tonk Gabriella felemlegette például a Coastei utcából kilakoltatott romák esetét. Sokuknak nem volt hivatalos munkahelye, a lakhatást improvizált építményekkel oldották meg, ám akadtak olyan családok, amelyek bért fizettek, és hivatalosan dolgoztak. Az utcából télvíz idején, kevéssel karácsony előtt válogatás nélkül egy hajnalban elszállították a kétszázas közösséget.

A telep múltheti bezárásáig az ott élő romák és nem romák saját kezükkel válogatták a szemetet. Olyan extrém szegénységről beszélhetünk esetükben, amilyenről Európában nem igazán beszélhetünk – hangzott el.

Rövid-, közép-, hosszútáv

Kifejtette, civil szervezetek munkája járult hozzá ahhoz, hogy legitimizálódjon Patarét, a kérdés viszont az, hogy a helyi közösséget kell erősítenünk, vagy deszegregáción dolgozzunk. Civil erők inkább helyi fejlesztésekbe kezdte bele: az első koordinált beavatkozások 2012-ben indultak. Rövidtávon sürgősségi beavatkozásokkal foglalkoztak. Amikor például egy kislányt elütött egy szemetesautó (a kislány életét vesztette), a nem első ízben történő tragédia miatt egy katonai sátrat állítottak fel, ahol az önkéntesek a gyerekekkel kezdtek el foglalkozni.

Befektetésekre sarkallták az önkormányzatot, építkezésekben használt kabinokat állítottak fel, ahol elkezdtek foglalkozni a gyermekekkel. Fontos, mondta el Tonk Gabriella, hogy a cél nem a helyzet stabilizálása, hanem hogy a mainstream társadalom irányába fordítsák a közösséget.

Ami a hosszútávú terveket illeti, elindítottak egy hárommillió eurós Pata-Cluj Projektet, amelynek többek között célja a közösségi részvétel, a városi intézményrendszer és a közösség közti szakadás helyreállítása, a befele fordulás, a félelem enyhítése, a családgondozás, a biztonság egyébként tabusított kérdésének kezelése (legyen szó családon, közösségen belüli erőszakról), ifjúsági központ létrehozása, az oktatás erősítése, amely során támogatják a családokat abban, hogy ne szegregált iskolákba járjanak a gyerekek, hanem városi intézményekbe.

Eredmények az Őrkőn

A sepsiszentgyörgyi, körülbelül 1800-as őrkői közösségről Tischler Ferenc, a város alpolgármestere elmondta, minimum tíz évben gondolkodnak a helyzet javítását szolgáló projektekkel. Három évbe telt, mondta, hogy számos fesztült helyzetet megoldjanak a közösséggel. Ehhez a kommunikáció erősítése, a bizalmi kapcsolat kialakítása volt szükséges.

Ha még 19. század közepén, a mostani őrkői közösség kialakulásakor, az első három család beköltözésekor kezelte volna a többségi társadalom a helyzetet, most nem ott volnánk, ahol - mondta Tischler. Kiemelte, a rendszerváltás után éppen velük, a vesztesekkel voltunk türelmetlenek, nem adtunk lehetőségeket nekik.

Elmondta, olyan rendszert alakítanak ki, amelyben rögtön tudnak segíteni, és amellyel aktivitásra is serkentik őket. Hiszik, hogy nem alanyi jogon járó segéllyel kell megoldani a problémákat, hanem cselekedetre ösztönözni a cigányokat - tett hozzá. Az önkormányzat maga alkalmazott csapatot, amely folyton kint van az Őrkőn, de civil önkéntesek is segítenek.

Kondor Ágota, a Sepsiszentgyörgyi önkormányzat szociális osztályának vezetője rámutatott, azért vonják be a roma közösséget a projektekbe, mert nem azt akarják megerősíteni bennük, hogy gyengék, hanem az erősségeiket akarják kiemelni.

A Biztos kezdet programról elmondta, 0-3 év közötti gyerekeket céloznak meg vele, közös anya-gyerek foglalkozásokat szerveznek, legyen szó logopédusi munkáról, életvezetési tanácsadásról stb. Ha bizonyos készségek nem fejlődnek ki az első három évben, és az anyuka sem segíthet rajta, akkor a foglalkoztatásokkal kell segíteni rajtuk - magyarázta. Ellenkező esetben visszamaradtnak, stigmatizáltnak érzi magát a gyerek, amikor egy közösségbe bekerül.

Egy lépés, két lépés

Néha szeretne cigány lenni, de más körülmények között - mondta Tischler. Hogy miért? Mert összetartanak, szabadok, ha valaki beteg, a közösség a kevéske pénzét, az egy-két lejt összeteszi, ha leég egy ház, másnap segítenek egymáson – sorolta.

A beszélgetés során szóba került egy sokat kritizált, egyéves projekt. A nő mint esély projekt célja, hogy a gyerekeket tudatosan és felelősséggel vállalják az anyák. A nőknek fogamzásgátló, védekezési lehetőségeket ajánlanak fel, egy év alatt ennek köszönhetően az abortuszok aránya 15 százalékkal csökkent, a családon belüli erőszak szintén ennyivel.

Biobrikett-gyártást indító programot is indítanak, ezzel a télen az erdőből lehozott, tüzeléshez szükséges fát szeretné helyettesíteni az önkormányzat. Egy másik program az őrkői sár megszüntetését célozza meg: járdáknak való betonlapokat fognak készíttetni néhány, építkezésben jártas emberrel – aki pedig tesz magáért egy lépést, fogalmazott Tischler, annak megfogják a kezét, és még két lépést tesznek vele.

Közösségi házat is létrehoztak számukra, közfürdőt és mosodát is terveznek - hangzott el. A jelenlegi iskolarendszer nem kedvez az őrkőiek számára, ezért délutáni oktatás zajlik civil szervezetek és fizetett alkalmazottak segítségével, de azon is dolgozik az önkormányzat, hogy még több elhivatott tanárt alkalmazhassanak a Néri Szent Fülöp Iskolába. Jelenleg ugyanis vannak tanárok, akik nem igazán foglalkoznak úgy a cigánygyerekekkel, ahogyan kellene.

Tischler rámutatott: gerinctelen dolog kisebbségben élő magyarként, akit a román többség gyakran lenéz azért, mert magyar, lenézni a cigányt, csak mert cigány. Ki kell termelődnie annak a generációnak a cigány közösségen belül, amelyik meg tudja fogalmazni az elvárásait úgy, ahogyan mi is képesek vagyunk erre.

Sepsiszentgyörgy romastratégiája most készül, a gyerekekkel, a nőkkel való foglalkozásra és a munkahelyteremtésre épül majd, fel fogják mérni, hogy ki miben remekel a gyerekek között, mobilrendelőben vizsgálják meg az egészségügyi állapotukat stb.