Csak pecséteket kért a hatóságoktól a kóbori önkéntes tűzoltók francia parancsnoka


-A A+

Egy francia férfi szervezte meg, szerelte fel és vezeti egy dél-erdélyi falu önkéntes tűzoltó egységét.

Önkéntes tűzoltóegysége számos erdélyi falunak van, francia állampolgárságú tűzoltóparancsnoka azonban alighanem csak Kóbornak. A Brassó megyei, korábban színmagyar, jelenleg románok, magyarok és cigányok lakta faluban Joliff Erwan a lánglovagok kapitánya. A negyvenes éveiben járó férfinek óriási érdemei vannak abban, hogy az elöregedő településen tűzoltó alakulat működik: nem csupán kezdeményezője volt a megalakulásának, hanem annak teljes felszerelését is maga szerezte be.

Joliff Erwan a 90-es évek elején járt először Romániában, mikor is Bukarestben önkéntesként francia nyelvet tanított. Akkori tartózkodása során többször kiruccant Erdélybe, főleg a Királyföldbe szeretett bele. Több mint egy évtized múlva, mikor visszatért a fővárosba, szintén tanítani, már biztos volt benne, hogy nem szülőföldjén, hanem Erdélyben szeretne élni. A kérdés csak az volt, hogy pontosan hol? Hozzákezdett a Szeben-Brassó-Segesvár háromszög szisztematikus felfedezéséhez. Bepakolt a kocsijába egy terepmotort, s mikor az autó alól elfogyott az aszfalt, két keréken folytatta a vidék feltérképezését. Motorkerékpáron ült akkor is, mikor az egyik dombhátról megpillantotta a völgyben meghúzódó Kóbor templomtornyát. Elmondása szerint, szinte azonnal érezte, ez az a hely, amit keres. Nem riasztotta el sem az aszfaltos út, a térerő és az internet hiánya, sem pedig az, hogy a lakosság számottevő része roma. Ma már német feleségével, és három gyermekével él a faluban.

2012 óta működnek

A tűzoltóegység hivatalosan 2012 szeptemberében jött létre. Megálmodójának elmondása szerint részben az motiválta, hogy felrázza az apátiából a halódó falu fiatalságát. Természetesen a praktikum sem volt utolsó szempont, a községben ugyanis korábban nem volt tűzoltóság.

A messziról jött önkéntes tűzoltóparancsnok munkához öltözve, bakancsban, viseltes-foltos rövidnadrágban, trikóban fogad kóbori portáján. Az udvar végében méretes garázs, benne a Nyugatról hozott tűzoltókocsi, s a teljes egység felszerelése: zubonyok, sisakok, tömlők, tartályok. Nem tudni, hogy a véletlen avagy a gondviselés keze van-e a dologban, tény az, hogy néhány héttel a megalakulását követően az egység már át is esett a tűzkeresztségen, a községközpontban, Szásztyúkoson oltottak, s azóta már számos bevetésen vettek részt.

Sokan csodabogárnak tartják

A hatóságok illetékesei kezdetben értetlenkedve, enyhe gyanakvással vették tudomásul Joliff Erwan kezdeményezését, talán nem fért a fejükbe, miért akar egy francia önkéntes tűzoltónak állni egy isten háta mögötti erdélyi faluban. Mivel azonban jóváhagyáson, engedélyeken kívül mást nem akart tőlük, megkapta a szükséges pecséteket. Az, hogy sokan csodabogárnak tartják, nem zavarja, állítja a kóbori főtűzoltó, ám az értelmetlen és betarthatatlan szabályok tömkelege annál inkább. “Hiába szereztem külföldről kitűnő német tömlőket ingyen, nem használhatjuk őket, mert Romániában nincsenek rendszeresítve. A román tömlők sokkal rosszabb minőségűek, de ez nem számít, a lényeg, hogy rendszeresítve vannak. Ennél is nagyobb abszurdum, hogy a szabályzat szerint, minden bevetés előtt munkavédelmi felkészítést kellene tartsak a kollégáknak. Ha tartom magam az előíráshoz, akkor amire kiérünk, már minden leégett, ha nem, akkor baleset, sérülés esetén büntethető vagyok” – ad egy kis ízelítőt a képtelen szabályokból.    

Idén áprilisban Joliff Erwan egyhónapos képzésen vett rész a Katasztrófavédelmi Felügyelőség Ciolpaniban működő országos kiképző központjában, s immár okleveles tűzoltó parancsnok. Mint ilyen, fizetésre lenne jogosult, ám ő ragaszkodott hozzá, hogy megőrizte önkéntes státusát.

“Ha bért kapnék, mit szólnának a fiúk, akik önkéntesként dolgoznak?” – mondja.

Mivel a környék tűzvédelmi ellátottsága szegényes, Joliff Erwan szeretné ha a kóbori egység jogosítványát kiterjesztenék, a szomszédos községek területére is. Ennek sem műszaki, sem pedig jogi akadály nincs, mondja, a terv a községközpontban akad el, a szásztyúkosi önkormányzat szerint ugyanis ez plusszmunkát jelentene a számukra. Szerintük oltsa csak mindenki a maga tüzét.  








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X