Szombaton ünnepli a legfontosabb Mária-ünnepet a katolikus egyház
Szombaton ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária mennybevételét.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus röviddel halála után föltámasztotta „és magához emelte a mennyei dicsőségbe" édesanyja, Mária holttestét.
Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének" neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.
XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe" - írták.
Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek szentmisén kell részt venniük. Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.
- 33798 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 33800 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 33800 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 33802 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 33803 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 33803 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni