Egyre nyilvánvalóbb a gyermekek iskolai diszkriminációja


-A A+

Egyre több panasz érkezik a Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) az oktatásban tetten érhető hátrányos megkülönböztetések miatt. A tanévnyitó előtt megkeresésünkre Asztalos Csaba, a CNCD elnöke elmondta, a feljelentések számának növekedése elsősorban a civil szervezetek erősödésével magyarázható.

A szakember megerősítette, az utóbbi két-három évben valóban megszaporodtak azok a megkeresések, amelyek tanárok bérezési rendszere, státusa, a fogyatékkal élők, a viselkedészavaros tanulók iskolai befogadása, a diákok közti gyűlöletbeszéd miatt emeltek kifogást. Asztalos Csaba a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavaros (ADHD) eseteket emelte ki, az „érzékenyebb” gyermekek iskolai elutasítása a panaszok alapján leginkább őket érinti, de például az autistákat sem kímélik az oktatási intézményekben.

A CNCD 2014-es jelentése több konkrét esetet is említ. Tavaly februárban egy szülő azzal fordult a Diszkriminációellenes Tanácshoz, hogy kislányát az iskolában beilleszkedési zavarokkal „diagnosztizálták”. Emiatt a tanítónő órán többször is megalázta a kislányt, fizikai és lelki „nyomást” gyakorolt rá.

2013-ban egy autista gyereket diszkrimináltak egy speciális iskolában, ahol a testneveléstanár, arra hivatkozva, hogy zavarja a tanítást, megtiltotta, hogy részt vegyen az órákon. Mindkét esetben a tanács ezer lejre büntette a pedagógusokat.

A Maszol hosszasan cikkezett Kiss Elizeus esetéről, akit a szászmedgyesi magyar iskola első osztályába nem akartak befogadni, a 2014-es tanévnyitón megaláztak, a Down-szindrómás kisfiú pedig nem kezdhette el egészséges tanulótársaival az első osztályt a helyi Báthory István Általános Iskolában annak ellenére, hogy a nulladik osztályt ott végezte. A kisfiút végül egy másik tanítónő fogadta be, így Kiss Elizeus végül elkezdhette az iskolát. Az esetről bővebben itt olvashat.

A kolozsvári Sigismund Toduță Zenelíceum tanítónője, Monica Chiorean esete - akiről olyan hangfelvételek kerültek elő, amelyeken féleszűeknek, hülyéknek nevezi az első osztályosokat - arra is rávilágít, hogy sokszor a szülők azok, akik nem érzékelik, vagy elnéznek az iskolai megalázások fölött. Az esetről bővebben itt

A CNCD tavalyi jelentése szerint nemcsak magánszemélyek, tanárok, iskolaigazgatók, cégvezetők, hanem maga az egészségügyi minisztérium is diszkriminálja a fogyatékkal élőket: a tanács például 2.000 lejre büntette a szaktárcát, mert nem biztosította a hallássérültek számára a jogot, hogy hajtási engedély szerezzenek.

Amikor az odafigyelés csodákat művel

A CNCD által regisztrált esetek közül kiemelkedik egy öt éves, Dravet szindrómás (az epilepszia ritka formája) gyermek ügye, akit betegsége miatt nem fogadtak vissza az óvodába. Az igazgatónő azt is közölte a szülőkkel, hogy „alapos gyanúja” szerint a gyermekek nem fogják befogadni a kisfiút, és nem szeretné, hogy más gyermekek szüleivel emiatt problémája lenne. Az óvoda személyzete azt állította, hogy a gyermek korábban agresszíven viselkedett, visszautasította az ételt, nem beszélt összefüggően, nem lehetett rávenni semmilyen foglalkozásra, megverte, bántalmazta társait.

Érdekes módon a kisfiú egy másik, „barátságosabb” óvodában sikeresen beilleszkedett, itt az óvónők már korábban is foglalkoztak „érzékeny” gyermekekkel. Két hónap odafigyelés után figyelemreméltó változáson ment át a kisfiú: figyelt a csoporttársaira, részt vett a közös tevékenységekben, már nem mutatott ellenállást a személyzettel és az óvónőkkel szemben.

A romák esetében is működik

Az odafigyelés és a szakértelem természetesen a romák esetében is megtérül. Hogy ezt alátámassza, Asztalos Csaba az ActiveWatch európai uniós alapokból támogatott programját emelte ki, amelynek célja: roma fiatalok komoly felkészítése az orvosi és gyógyszerészeti egyetemekre, főiskolákra. A két éves programban több mint száz roma vett részt, számukra ösztöndíjat is biztosítottak.

Az eredmények magukét beszélnek: rengeteg roma került be a felsőoktatásba, és nagyon sokan a nem romáknak fenntartott helyekre - magyarázta Asztalos Csaba. A programról bővebben itt olvashat

Tavaly a Diszkriminációellenes Tanácshoz befutott legkevesebb megkeresés az ország nyugati részéről érkezett (39), a legtöbb Bukarestből, Ilfov megyéből és a központi régióból (358). A legtöbb panaszt a munkavállalásnál és a foglalkoztatásnál tapasztalt hátrányos megkülönböztetés (369 eset) miatt fogalmaztak meg, a szexuális orientáció, a nem fertőző krónikus betegségek, a HIV/AIDS miatt tapasztalt hátrányos megkülönböztetésre már kevesen érzékenyek, a legkevesebb panasz erről a területről érkezett. 

A CNCD elnöke hozzátette, a közoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy nem fektet hangsúlyt a romák oktatásának minőségére. Ha a romák be is kerülnek a rendszerbe, ott sokszor nem kapnak minőségi „ellátást”: a szegregált iskolákban túlságosan gyakran cserélődik a tanári kar, csak a legelhivatottabbak választják ezeket az oktatási intézményeket. Külföldön éppen ezért több juttatást adnak azoknak a pedagógusoknak, akik speciális helyzetben lévő diákokat tanítanak.

A nem szegregált iskolák általában ódzkodnak, hogy befogadják a romákat, és ha mégis beülhetnek a gyermekek az iskolapadba, előfordul, hogy "mellőzik" őket. A romák minél idősebben kerülnek be, vagy vissza a rendszerbe, annál nagyobb a velük szembeni diszkrimináció - hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette, a közoktatás még nem tart ott, hogy szempont legyen: ha a romák tanítására összegeket fordítunk, akkor figyeljünk a minőségre.

Kötelezően tanuljanak esélyegyenlőséget a tanárok

Asztalos Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a Diszkriminációellenes Tanács képzést tart azoknak az oktatóknak, akik meg szeretnének ismerkedni az esélyegyenlőség elveivel. A képzés ingyenes, ráadásul a tanács szakemberei ki is szállnak az adott iskolához, ha ezt igénylik.

Hozzátette, a legjobb megoldás az lenne, ha köteleznék egy ilyen képzésre a tanárokat, akár már az egyetemeken. A tanács körülbelül két hét múlva teszi közzé azt a felmérését, amely számokkal támasztja alá, hol tartunk most a diszkriminációellenez küzdelemben. Erre a felmérésre épül az diszkriminációellenes országos stratégia, amelyet a kormánynak készítenek. A stratégia kidolgozásához civil szervezetek is segítséget nyújtanak.

„Ha a tervet elfogadják, nagyon sok területen újat hozhat. Például köteleznénk a tanárokat, hogy már az egyetemen ismerkedjenek meg az esélyegyenlőség elveivel. Vagy, hogy szerepeljen erre vonatkozó tétel is a tanári vizsgán, a közhivatalnokok versenyvizsgáján. De az iskolák engedélyeztetésének egyik feltétele is lehetne az esélyegyenlőség elvének betartása, és még folytathatnám. Kevés pénzből megoldható lenne a stratégia gyakorlatba ültetése, és nagyon sok pozitív haszonnal járna” - magyarázta korábban a CNCD elnöke.








EZT OLVASTA MÁR?

X