A legnépszerűbb székelyföldi női kutatókat is bemutatta szerda esti előadásában a csíkszeredai hallgatóságnak Gergely Orsolya, a Sapientia társadalomtudományi tanszékének előadója. A Novák cukrászda programsorozatában október 21-ét az Ada Lovelace Day apropóján szánta a tudományos és műszaki pályán dolgozó nők megünneplésére.

A tíz éve Sapientián tanító társadalomkutató vetített előadása révén a személyes tapasztalatai alapján beszélt a női kutatói munka kihívásairól és akadályairól, illetve arról, hogy mi lehet a siker kulcsa, majd statisztikai adatokkal illusztrálva vizsgálta: milyen az arány a férfi és nők között a kutatómunka elismertsége, vagy a foglalkozás-hierarchiai szempontok szerint. A női kutatói szerep elismertségéről Marie Curie Nobel-díjas kutató személyét emelte ki az előadó – de kortárs női szakembereket is fölsorolt. Sikersztorinak nevezte több, Erdélyben élő kutató nők pályáját is. A fölsorolásában elhangzott Soós Anna kolozsvári matematikus, a BBTE rektor helyettese, Gazda Klára kovásznai muzeológus és néprajzkutató, vagy a csernátoni Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus neve is.

Az est egyik érdekességeként hatott, hogy Gergely Orsolya az előadására készült, saját készítésű statisztikában vizsgálta meg a nő-férfi kutatók arányát a Sapientia EMTE-n belül. Összességében, a főállásban alkalmazott előadónők 38 százalékot tesznek ki a Sapientián. Ám, a három kar férfi-nő arányait összehasonlítva a Csíkszeredai karon 50,54 százalék a nők aránya, míg Marosvásárhelyen és Kolozsváron 37,07 és 37,86 százalék.

Az előadó továbbá foglalkozáshierarchiai vizsgálatokra is hivatkozott, annak a trendnek az érzékeltetésére, mivé szeretnének válni a felnövekvő generációk, kiket követnének. Utalt a Sapientián 2012-ben végzett felmérésre is, melyben több mint 2000 hazai középiskolás diákot kérdeztek meg példaképeikről. Megtudtuk, a válaszok elenyésző mértékben tartalmaztak nemzetközi hírnévnek örvendő tudományos kutatókat, székelyföldi sikeres személyiségek nevét pedig még kevésbé.