Perújrafelvételt rendelt el a Kolozs megyei törvényszék a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblák ügyében - közölte a bíróságok portálján a törvényszék.

A törvényszék arra hivatkozva döntött az ügy újratárgyalásáról, hogy a korábbi eljárás során nem értesítették az alperes polgármesteri hivatalt a felperes Minority Rights Egyesület mellett benyújtott támogatói keresetek egy részéről. 403 kolozsvári polgár nyújtott be a felperes mellett támogatói keresetet. 

A törvényszék ugyanakkor tájékoztatást kért a polgármesteri hivataltól a városkapu-projekt helyzetéről. 

Szőcs Sándor, a Minority Rights Egyesület elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában a polgármesteri hivatal diverziós kísérletének tekintette azt, hogy megpróbálják összemosni a hivatalos városnévtáblák ügyét a városkapuk ügyével. A városháza olyan városkapuk elkészítésére hirdetett pályázatot, amelyeken a román és a világnyelvek mellett magyarul is köszöntenék a városba érkezőket.

Szőcs Izabella: nem is rossz a törvényszék döntése

Megkeresésünkre Szőcs Izabella jogtanácsos pozitívan értékelte, hogy a törvényszék rákérdezett a városkapuk ügyére a polgármesteri hivatalnál. Elmondta, mindez arra utal, hogy a törvényszék legitimnek tartja a többnyelvűséget.

„A per sokáig fog húzódni, hiszen biztosak vagyunk benne, hogy fellebbezésekre is sor kerül. Tehát ha minden jól megy, körülbelül egy év múlva számíthatunk arra, hogy többnyelvű helységnévtáblák lesznek a város bejáratainál. Most abban reménykedem, hogy a városháza december hetedikéig, a következő tárgyalásig, kiteszi a városkapukat. Ha ez megtörténik, amíg megnyerjük a pert, több nyelven olvashatjuk Kolozsvár nevét a város bejáratainál” – magyarázta a jogtanácsos.

Emlékeztetett, a városháza azzal utasította el a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, hogy a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015 projekt keretében kiteszik a városkapukat. A projekt decemberben lejár.  

Arra a kérdésre, hogy mivel készülnek a következő tárgyalásra, Szőcs Izabella elmondta: jól megindokolják a bíróság előtt, hogy különbség van a hivatalos közigazgatási tábla és a városkapuk között, ez utóbbiak csupán „díszek”. 

2 500-an írásban is kérték a többnyelvű táblákat

A felperes egyesület mellett mintegy 2 500 kolozsvári polgár kérvényezte a polgármesteri hivatalban a többnyelvű helységnévtábla kihelyezését, és miután elutasító választ kaptak, közülük 403-an nyújtottak be a felperes egyesület melletti támogatói keresetet a törvényszéken. 

A felperes egyesület és a céljait támogató Musai-Muszáj akciócsoport azért kérte a kolozsvári magyar polgárok csatlakozását, mert egy februári perben arra hivatkozva utasította el a kereset érdemi megvitatását a táblabíróság, hogy az akkori keresetet benyújtó, Hollandiában bejegyzett alapítvány nem jogosult a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. A holland alapítvány alapfokon pert nyert a polgármesteri hivatal ellen. A törvényszék kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy helyezzen ki magyar nyelvű helységnévtáblákat is Kolozsvár bejárataihoz.

A közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezményben rögzített elvek alapján ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán.

A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A városháza több ízben azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre. Emil Boc polgármester többször is kijelentette, hogy a városkapuk többnyelvű feliratozásával kívánja rendezni a magyar közösség többnyelvűségre vonatkozó igényét.