Diszkriminatív az a szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely kimondja: korábban nyugdíjba mehetnek azok a nők, akik 1990 előtt három vagy annál több gyereket szültek, és minimum tíz évig nevelték őket – hívta fel a figyelmet az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. Asztalos Csaba a populista szándékkal és a szakértelem hiányával magyarázza, hogy a felsőházban megszavaztak egy ilyen javaslatot.

A szenátus október 19-én 120 igen szavazat és két tartózkodás mellett fogadta el a 263/2010-es nyugdíjtörvény módosítását. A tervezet szerint a három gyerekes nők egy éves, a négy, vagy ennél több gyereket vállalók pedig két éves korkedvezményt kapnának. A jogosultság alapfeltételei közé tartozik, hogy a gyermeknek 1990. október elseje előtt kellett világra jönniük, valamint hogy az érintett nők dolgozzák le a törvényes nyugdíjkorhatárig terjedő járulékfizetési időszakot. Jelenleg a nők közel hatvan évesen (59 év és 9 hónap) mehetnek öregségi nyugdíjba, a teljes járulékfizetési időszak pedig 29 év 6 hónap.

Az 49/2001-es sürgősségi rendelet már előír egy hasonló kedvezményt az érintett anyáknak, az 263/2010-es nyugdíjtörvény viszont ezt nem vette figyelembe. A benyújtott módosítás indoklása szerint a kedvezménnyel azoknak a nőknek adnának elégtételt, akiknek 1990 előtt semmilyen legális fogamzásgátló eszköz nem vehettek igénybe, és akik számára tiltott volt az abortusz.

A módosítástervezetet a szenátus bizottságai szinte kivétel nélkül pozitívan véleményezték. A munkaügyi és családvédelmi bizottság például javasolta: a tervezetben szerepeljen az is, hogy amennyiben valaki él a lehetőséggel, más kedvezményt ne kaphasson, hiszen a nyugdíjtörvény szerint senki sem mehet 55 évesnél fiatalabb korában öregségi nyugdíjba. A tervezetet csupán az esélyegyenlőségi bizottság nem javasolta elfogadásra.

A honatyák önmagukat diszkriminálták

A tervezet nem felel meg az uniós keretegyezményekbe foglalt esélyegyenlőség elvének, hiszen hátrányos helyzetbe hozza azokat az apákat, akik például egyedül nevelik gyermekeiket – hívta fel a figyelmet a diszkriminációellenes tanács elnöke. Az esélyegyenlőség elve kimondja: a biológiai nem alapján nem lehet senkit megkülönböztetni. A javaslattal - amely megszabja, a gyermekeket minimum tíz évig gondoznia kell az anyának - az a gond, hogy azt sugallja, csak a nők, az anyák nevelnek Romániában gyermekeket, ami egyáltalán nem igaz – magyarázta Asztalos Csaba. Hozzátette, véleménye szerint a szenátusnak tudnia kellett volna az Európai Bíróság korábbi döntéseiről, amelyek éppen az apák jogait emelték ki hasonló esetekben.

A szakember emlékeztetett, 2001-ben a Griesmar-ügyben a luxemburgi bíróság elmarasztalta Franciaországot, amiért hasonló rendelkezést vezetett be, mint amilyent a szenátus már nálunk elfogadott. A francia rendelkezés előnyhöz jutatta nyugdíjazáskor azokat a háromnál több gyermeket vállaló köztisztviselőnőket, akik legalább tíz évig nevelték csemetéiket. Az Európai Bíróság úgy határozott, hogy a francia állam nem tehet nemi alapon különbséget a nyugdíjak kiszámításakor, nem szabad az alapján mérnie, hogy férfi vagy nő az a köztisztviselő, aki gondozza a gyermekeket.

Asztalos elmondta, Romániában is bármikor bizonyítható, hogy a férfiak is részt vettek azoknak a gyermekeknek a nevelésében, akikre hivatkozva a tervezet előnyt nyújt az anyáknak. 

A Maurice Leon és mások kontra Franciaország esete bizonyítja, szintén kényes helyzet áll fenn akkor, ha a férfiak is megkapják a sokgyermekes szülőkre vonatkozó nyugdíjkedvezményeket. A francia rendelkezés ugyanis feltételként szabta meg a szakmai tevékenység két hónapra történő megszakítását a gyermekek világrajövetelekor, amelyet a "férfi közszolgálati alkalmazottaknak a női közszolgálati alkalmazottaknál jóval alacsonyabb százaléka tudott teljesíteni". Az ügyről bővebben itt olvashat. 

A diszkriminációellenes tanács elnöke elmondta, a honatyáknak tanulmányoznia kellene ezeket az eseteket, mielőtt elfogadnak egy hasonló tervezetet. "Az lett volna véleményem szerint a korrekt eljárás, ha a javaslatot elküldik a tanácshoz, hogy véleményezzük. Volt már hasonlóra példa" – jegyezte meg.

Kereskényi: a szülés ténye a döntő

A módosító indítvány október 26-án a képviselőházba (döntő ház) került, és első körben a szakbizottságoknak kell véleményezniük. Megkeresésünkre Kereskényi Gábor képviselő, az alsóház emberjogi bizottságának titkára elmondta, a bizottság nagy többséggel elfogadásra javasolta a tervezetet.

"Én magam is támogattam a módosító indítványt, hiszen ez méltányossági kérdés. Egyetlen kolléga mondta, Remus Cernea úr - aki különleges javaslatokkal szokta meglepni a bizottságot -, hogy a tervezet diszkriminatív a férfiakkal szemben. Javasolta, hogy azok a férfiak, akik részt vesznek a gyermekek nevelésében, kapjanak hasonló korkedvezményt. Cernea javaslatát elutasítták, hiszen a kezdeményezés szándéka nem ez. A szülés ténye itt most nagyobb jelentőséggel bír" – magyarázta a képviselő.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol Asztalos Csaba kifogásairól, Kereskényi Gábor elmondta: "Az egyedüli dolog, ami megkülönböztetheti ebben a tervezetben a férfit a nőtől, az maga a szülés ténye, és a nevelés mellett ezt méltányoljuk. Az az anya, aki három gyereket szül, fel is neveli őket, illetve naprakészen fizeti a társadalombiztosítási hozzájárulás, megilleti a kedvezmény. Nem hiszem, hogy ebbe belerokkanna a román nyugdíjrendszer".

Kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak a romániai apák a kezdeményezés miatt, a képviselőház emberjogi bizottságának tagja kifejtette: a tervezet egyelőre bizottsági szakaszban van, nemsokára napirendre fog kerülni a képviselőház plénumában. "Ha az államelnök kihirdeti a törvényt, majd el lehet azon gondolkodni, hogy mi lesz, ha megtámadják. Én azt gondolom, ez nem egy rossz kezdeményezés, és magam részéről semmilyen problémát nem látok abban, hogy alkalmazzák" – magyarázta.