Még bő két hétig látogatható a Kolozsvárra közel egy hónapja érkezett magyarországi Kontrasztkiállítás, amely nyitása óta körülbelül hétszáz kollégistát és több mint száz egyetemistát fogadott – és még lehet regisztrálni. A sokszor tabuként kezelt témákat sokkolóan tálaló kiállításról önkéntes lelkészekkel és pszichológusokkal lehetett beszélgetni, amire volt is igény, hiszen a családon belüli erőszak, az abortusz, a függőség, az öngyilkosság sajnos sokak számára nem egy távoli világ problémái.

Középiskolások a kiállításról

A tárlat korhatáros, 16 éven felülieknek szól, és a belépés mindig csoportokban történik: többnyire kolozsvári magyar líceumok osztályai jöttek el. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumban logopédusként dolgozó Vitus-Bulbuk Emese pszichológus önkéntesen jelen volt számos látogatásnál. Elmondása szerint a diákok többsége nagy érdeklődéssel tekintette meg a kiállítást, komolyan vette a felkérést, hogy olvassák és nézzék végig az egyes helyszíneken a szövegeket, képeket, videókat mind. Volt, aki tudta, hogy hova jön és mit fog látni, mert utánaolvasott, más egyáltalán nem volt témában. Voltak, akik inkább csak végigfutottak a tárlaton, mert nem érdekelte őket, vagy mert túl sokkoló volt számukra.

„Mindenki akarva-akaratlanul összehasonlítja saját magát, a családját, a körülötte levő embereket és ezek életét az egyes videókon, képeken megjelenő személyek életével és kapcsolódási pontokat keres. Ijesztő megtapasztalni, hogy néha talál is” – mondta a pszichológus a maszol-ro-nak. Hozzátette: „Az is váratlanul érintett sokakat, hogy a mindennapi életükben mennyire körül vannak véve szépen becsomagolt és kicicomázott üzenetekkel, amiket ha kicsomagolnak, bizony már eléggé veszélyesek lehetnek. Nem vesszük észre, de ott vannak, és nap mint nap hatnak ránk.”

Egyetemisták reflexiói

Már a nagyon szkeptikusan gondolkodó középiskolások némelyike is megfogalmazta, hogy érez egyfajta torzítást a koncepcióban, mind a problémák felvetésében, mind a sugallt megoldásokban. Az egyetemisták és a református egyetemi lelkész, Dávid István maga is úgy ítélte, hogy a kontrasztok gyakran nagyon szubjektív értelmezési keretet kapnak és akarnak ráerőltetni a nézőre – de ettől függetlenül valódi borzalmakat tár a szemlélő elé.

A kiállításnak teret biztosító IKE-klub a kolozsvári református egyetemisták szervezett találkozásainak egyik központi helye, így (de nem csak ezért) egyetemista csoportok is végigjárták a kiállítást, több mint száz fő. Két csütörtöki estén szabad belépést hirdetett meg a FIKE (Fősikolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület). „Első alkalommal volt lehetőség inkább beszélgetni, mert akkor kevesebben voltak. Nagyon mély dolgokkal jöttek elő a fiatalok, főleg a példaképkérdésnél, hogy mennyire tudok felnézni a szüleimre, hogyan bántak velem, menyire dicsértek, és hogy milyen minták programozódtak be ezáltal, egészen a verbális vagy tettleges erőszakig. Persze mindenkit az abortusz-rész hatott meg leginkább, és az utolsó kisfilm” – foglalta össze kérésünkre Dávid István.

A FIKE azt is tervbe vette, hogy a Kontraszt-témákat meghívottakkal beszélik át, november 26-án a házasság-válás fejezet volt terítéken, december 3-án 20 órától a szabadság–függőség kontrasztjáról zajlik beszélgetés, a meghívottak: Horváth Mária, az Ózdi Drogterápiás Központ addiktológus munkatársa, Kalóz János-György drogprevenciós szakember és Lázár Andrea.
„A téma aktuális, főleg keresztény körökben tabu, hogy mit is kezdjünk azokkal, akik valamilyen függőbetegségben szenvednek” – mondja Dávid István.