Cseke Attila: folytatni kell a decentralizációt


-A A+

A tavalyi év legnagyobb hiányossága az, hogy gyakorlatilag leállt a decentralizáció, még kísérleti projektek sem indultak 2015-ben – vélekedett szerdán Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Cseke Attila. Az RMDSZ parlamenti képviselője  számot adott tavalyi sikeres és kevésbé sikeres törvénykezdeményezéseiről.

Cseke elmondta: tavaly volt ugyan egy viszonylag stabil kormánytöbbség, azonban ennek ellenére mégsem történt semmi a központosítás csökkentésére. Hozzátette: a kórházak önkormányzati kézbe adását ő hajtotta végre 2010-ben egészségügyi miniszterként, a decentralizációra azonban más területeken is szükség lenne.

A képviselő közölte: még ebben a parlamenti ülésszakban újra benyújtja tavaly elutasított, mennyiségalapú hulladékgyűjtés és -elszállítás bevezetését illető törvénykezdeményezését

Csekének ezt a javaslatát korábban azzal utasították el, hogy – noha uniós irányelv, és más országokban kiválóan működik – „Románia erre még nem készült fel”. A kormány pénzhiány miatt nem támogatta a Buhar megyei képviselőnek a tömbház-hőszigetelési program bővítését célzó javaslatát sem. A módosítás lényege az lett volna, hogy a külső hőszigetelés mellett a tömbházakban lakók csak annyit fizessenek a melegvízért és a fűtésért, amennyit valóban elhasználnak.

A valutahitelek szerződéskötéskor érvényes, rögzített árfolyamon történő kiváltásáról szóló törvénykezdeményezése még a szenátus előtt van, számolt be Cseke Attila, aki bizakodó a történelmi városközpontok felújítását támogató program bevezetéséről szóló jogszabály-kezdeményezés kapcsán is, bár azt tavaly egy szavazattal bukott a jelentéstévő biztosságnál. Decemberben tárgyaltak ugyanis erről Vasile Dîncu miniszterelnök-helyettessel, aki nyitottnak mutatkozott a program elindítására, így várhatóan a kormány lép a kérdésben. Ha nem, ezt a javaslatot is benyújtja újra, közölte Cseke.

Sikeres volt azonban a közszféra betöltetlen állásainak felszabadításáról, illetve a családon beüli erőszak eseten megszületett bírói határozatoknak a  rendőrséggel való gyorsabb közléséről szóló kezdeményezések. Ugyanazon a kormányülésen fogadták el mindkettőt, előbbi a 2015/271-es, utóbbi a 2015/272-es számú törvény lett. A közszférában immár szabadon, kormányengedély nélkül betölthetők a megüresedett állások, a bírósági határozatokat – az agresszor kilakoltatásról, távolságtartásról stb. – pedig kibocsátásukról számított öt órán belül közölni kell a rendőrséggel, hogy az érvényt szerezzen a döntésnek.








EZT OLVASTA MÁR?

X