Az RMDSZ képviselőházi frakciójában nulla a nők részaránya, míg a szenátusban 14,2 százalék. A női jelenlét a liberálisok frakciójában a legerősebb, 15,7 százalék. Európa éllovasa ezen a téren Svédország, ahol a parlament tagjainak 45 százaléka nő.

Megduplázná a szebbik nem jelenlétét a helyi- és az országos választáson is az RMDSZ Nőszervezete – jelentette ki a közelmúltban Bíró Rozália elnök. Ha meg is valósulna a célkitűzés, az RMDSZ akkor is messze lenne a társadalmi viszonyok törvényhozásbeli leképzésétől, jelenleg ugyanis az érdekvédelmi szervezet számít messze a „legférfiasabb” hazai parlamenti pártnak.

Az erdélyi magyarságot jelenleg egyetlen nő képviseli a román törvényhozásban, éppen Bíró Rozália Bihar megyei szenátor. Az RMDSZ-nek 17 képviselője és 8 szenátora van, ami azt jelenti, hogy a nők részaránya mindössze 4 százalék.

A bukaresti parlament „legfemininebb” frakciója a Nemzeti Liberális Párté (PNL), 15,7 százalékos női jelenléttel. A Szociáldemokrata Pártnál (PSD) 14,5 százalék a nők részaránya, az UNPR-nél pedig 10,7 százalék. A Tăriceanu-féle liberálisoknál 5 hölgy jut 33 honatyára, ami 15 százalékos arány, de még a nemzeti kisebbségek frakciójában is jobb a nők képviselete, mint az RMDSZ-nél, 5,88 százalékos.

A román parlament két házában 65 nő foglal helyet 471 férfi mellett, vagyis a szebbik nem aránya 12,12 százalék. A Women in Parliaments (Nők a parlamentekben) nemzetközi szervezet adatai szerint ezzel világviszonylatban a nem túl előkelő, 106-ik helyen áll az ország. Sovány vigasz lehet azon erdélyi magyarok számára, akik fontosnak tartják a nők politikai szerepvállalását, hogy az anyaországi törvényhozás még a miénknél is mácsósabb, 10 százalékos női jelenléttel, ami világviszonylatban a 125-ek helyhez elég.

Asszonynak otthon a helye?

Magyarországon leginkább a KDNP-ben gondolják azt, hogy a nő helye inkább a konyhában és a gyerekszobában van, mint az Országházban, a kisebbik kormánypárt képviselői között ugyanis mindössze 7 százalék a részarányuk.

A Fidesz és a Jobbik frakcióinak nemek szerinti összetétele szintén a konzervatív értékrendet tükrözi, a nők előbbinek 7, utóbbinak pedig 8,3 százalékát teszik ki. Az MSZP-nél 4 hölgy jut 25 férfire, ami 13,7 százalékos arány, míg az LMP-frakció nemi összetétele láttán a feministák elégedetten csettinthetnek, hiszen a női részarány kereken 40 százalék, bár igaz, hogy ez mindössze két képviselőnőt jelent.

Egzotikus éllovasok

Az Interparlamentáris Unió adatai szerint a női parlamenti képviselet Észak-Európában a legmagasabb, 41,1 százalékos, s az arab országokban és a csendes-óceáni térségben a legkisebb, 18,4, illetve 13,2 százalék. Ennek ellenére a világ legfemininebb törvényhozása a ruandai szenátus, ahol a tagok 63,8 százaléka nő. Tekintettel a közép-afrikai állam történelmének vérben fürdő, népirtásokkal zsúfolt elmúlt évtizedeire, jó ötletnek tűnik, hogy a férfiak átengedték a nőknek a politikai kormányrudat.

Ruandát a Seychelles-szigetek és Kuba követi. Európa éllovasa, Svédország a negyedik helyen áll, 45 százalékkal. Nyugat-Európában jellemzően magas a nők részaránya, míg más kúltúrkörök teljesen heterogén képet mutatnak: Uruguay szenátusában 6,5 százalék a nők aránya, míg a szomszédos Argentínában 38,9 százalék, Botswanában 9,5 százalék, a határ túloldalán, Zimbabwéban azonban 31,5 százalék. A demokrácia foka szintén nem mérvadó, hiszen a kommunista Kubában a parlament 48,9 százaléka nőkből áll, míg az illiberális Fehéroroszországban és Oroszországban az arányuk 26,6, illetve 13,6 százalék.